ezt gondolom a tv-s tehetségkutatókról

először is, a bejegyzést előhívó jelenetet mutatom be : nyugodtan üldögélek a szobámban az ágyamon, ölemben a laptoppal, miközben a HIMYM eddig általam nem látott részeit próbálom megkeresni (van néhány hiányosság, amit szabadidőmben próbálok korrigálni), vagy éppen nézek egyet, amit megtaláltam. hirtelen beront keresztanyám, hogy jöjjek, de gyorsan, én pedig erre felkapva a fejemet, azt hiszem, hogy baj van, ég a ház, vagy hasonlók, ezért kirohanok a nappaliba Zrínyi Miklóst megalázó lendülettel. a nappaliban mindenki nyugodtan üldögél és figyeli a TV-ben az éppen aktuális Voice nevű zenei tehetségkutató műsort az RTL-en.

ránézek a TV-re és kijelentem, hogy az ilyen műsorokat alapból sem szeretem, nem is fogom jobban, szóval visszatérek a barlangomba. erre keresztanyám próbál marasztalni, magamban elszámolva így maradok húsz másodperccel tovább, utána visszatérek, de most már egy bögre teával felszerelkezve.

másodszor is rám rontanak, miközben már események sokasága gyűlik össze az éppen nézett részben, amire megint kimegyek, de már nyugodtan, és látom, hogy már megint a Voice, ezért visszatérek. harmadik alkalommal, majd negyedszerre is megcsinálták ezt velem, erre a negyediknél már az elejétől csípős megjegyzéseket tettem az éppen énekelni próbáló fiatalemberre, aki a családom körében igen menőnek számíthat - azzal az ürüggyel hívtak ki, hogy most egy nagyon jó pasi nagyon férfias hanggal nagyon jól énekel, erre kimegyek, egy kis félrenyalt hajú csíra strasszos zakóval, világos csőnacival, és alapból is olyan egyszálbél volt, hogy ha beindítottak volna egy színpadi ventilátort, akkor simán a plafonon lehetett volna megkeresni -, erre megint bejelentem, hogy visszatérek, amire nagymamám elkezdi magyarázni, hogy de hát mi is mennyire örülünk, ha jönnek a koncertjeinkre, nézzem már meg én is tiszteletből, hogy hogy énekel.. miután harmadjára magyarázza el másféleképpen, akkor anyumat már idegesíti, hogy nem hall semmit a csilivili fiúból, ezért elkezd velem ordibálni, hogy hagyjam abba én a dumálást, takarodjak a szobámba, ha nem akarom nézni, ne itt pattogjak, amikor egy szót sem szóltam. kicsit megkönnyebbülök, hogy legálisan menekülhetek el, erre keresztanyám azt találja mondani, hogy ha most bejövök, akkor egy hétig biztos nem mehetek Bencéhez, kit érdekel, hogy koncertünk van és próbálni is kéne, meg hasonlók.

na most szeretném megkérdezni a következőket :

• Ha annyira tiszteletben kell tartani a zenészeket, akkor miért nem jön el a strasszos fiúcska a mi koncertünkre, ha már kibírtam két percet a műsorából?
• Ha mi is örülünk a nézőknek, és meg kell nézni másokat, akkor a kedves nagyanyám miért nem volt képes eljönni a koncertünkre se Hevesvezekényre (kocsival 5 perc), se Egerbe (kocsival 40-45 perc) és keresztanyum miért zsarolt utólag is azzal, hogy eljött a vezekényi koncertre, és állandóan felhozta, hogy bezzeg ő eljött, mikor mennyire szar zenét játszunk, meg hogy ez nem műfaj stb?
• Ha ötvenszer mondom el, márpedig kicsi koromban sem bírtam a Megasztárt, meg az ehhez hasonló nyomorékságokat, valamint az X-Faktort is az elmúlt években, amióta van annyiszor ócsároltam, amennyiszer felhozták, akkor miért akarnak ott tartani?
• Az előzőből adódóan miért zavarja őket, ha ki merem mondani, hogy nem tetszik az, amit már kicsiként sem szerettem?
• Ha előre tudják, hogy úgyis utálom, miért hívnak ki?
• Ha az első három alkalommal is visszajöttem, miből hiszik, hogy a negyedikre megváltozom?
• Miért zsarolnak állandóan Bencével és azzal, hogy nem mehetek próbálni? Jó ez nekik?