a mai nap megszámlálhattam összesen tizennégy locsolót. reggeli tizenegy órakor jött az első három, majd miután szóltak, hogy egyik osztálytársam jött meglocsolni és engedjem be, mit sem sejtve kimentem a lépcsőig, amikor már a kapun haladtak be bátyjával és az apukájával. ránéztem a Kristóf (osztálytársam) és a bátyja kezére, és mit látnak szemeim?! szódásüveg mindkettőnél. elém álltak, én teljesen lemeredtem, nem hiába, hisz pólóban és térdig érő nadrágban álltam kint a négy fokban, ami így is elég hűvös, de ami ezután jött..
Imi (Kristóf bátyja) a következő verset mondta el :
"Zöld erdőben jártam,
Szembejött a medve,
Úgy gondolta, könnyít magán,
Nesze, itt a nedve!"
és jött az arcomba, a pólómra, nadrágomra, mindenemre a víz. nyomait az ajtó és a lépcső késő délutánig viselte, utána már nem figyeltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése