portásság közben beálltam tesiórára -, amire ugyebár ilyenkor nem kell bemenni, de most kezdődnek az év eleji felmérések, én meg nem akarok később pótolni -, és mérték a 60 m-es futást (még mindig siralmas, céltalan, és fel sem tudok annyi idő alatt gyorsulni), valamint a fekvőtámaszt.
én még pont belefértem (mondjuk már lassan csengettek óráról) a fekvőtámaszba, mert most a B-sek előttünk kerültek sorra (össze vagyunk vonva), aztán Totó (Tóth Tamás, B-s) megcsinált huszonkettőt, én meg mondtam, hogy csak azért is huszonhármat fogok. természetesen kételkedett a teljesítésében, úgyhogy fogadtunk (semmiben, still a deal).
persze, amikor elkezdtem, már elkezdték kommentálni, hogy béna vagyok, aztán amikor húsz körül jártam, és a többiek elkezdtek kivonulni a pályáról, megszólalt egy másik B-s srác matekfaktról;
Feri: a kapott eredményt majd tessék lederiválni neki, tanárnő!
én (fekvőtámasz közben már röhögve): de a konstans deriváltja nulla!
Feri: pont azért, majd hagynánk, hogy több fekvőt csinálj, mi?
aztán megkérdeztem, hogy hol tartok, akkor voltam huszonegynél, csináltam még hármat, aztán büszkén elszaladtam Totó mellett és mivel teljes mértékben felnőttes viselkedéssel rendelkezem, kinevettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése