Bevezetés:
- Kádár az ’56-os forradalom „vérbefojtásával” került hatalomra
- rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika),
- csak a módszerek enyhébbek; „puha diktatúra” (nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is)
1. Társadalom
- a gyári munkások száma nő (1970-ben a legmagasabb, később csökkeni kezd), így a mezőgazdaságban dolgozók aránya csökken
- a foglalkoztatottak aránya folyamatosan nő, alacsony a munkanélküliség
- az életszínvonal látványosan emelkedik, nagyobb a hangsúly a könnyű- és élelmiszeriparon, biztonságos az élelmiszerellátás, nincs éhezés
- mindenki részesül társadalombiztosításban (ez hosszútávban nem gazdaságos, mivel az emberi "utánpótlás" igen kis mértékű)
- általánossá teszik a nyugdíjbiztosítást (szintén nem gazdaságos, mivel elöregedett a társadalom)
- „viszonylagos jólét”
- egyes területek elhanyagoltak (pl. úthálózat és távközlés fejlesztését nélkülözik)
- munkaszüneti napoknak nyilvánították az egyházi ünnepeket (húsvét, karácsony, stb.)
- viszonylag kevesen és kevesebb gyereket vállalnak
- háztáji gazdálkodást engedélyezték
- illegális és fél-illegális módon tettek szert dolgokra sokszor, fusizás (munkaidőben a munkahelyi apparátusokkal saját haszonra dolgoznak)
- 1960 és 1980 között csökken a várható élettartam (ez főleg a férfiakra vonatkozik), nő a deviáns jelenségek (alkoholizmus, öngyilkosság, stb) száma
- az infrastruktúrát elhanyagolták
2. Oktatás
- javult az iskolázottsági szint
- nyolc általánossal rendelkezik a felnőtt lakosság nagy része (analfabetizmus csökkenését eredményezte)
- egyetemi/főiskolai képzésben alulmaradt Magyarország a többi európai államhoz képest
- felsőoktatásba az emberek 35-40%-át veszik fel (ez ma olyan 75-80% között mozog)
3. Családi élet
- a válások száma növekszik
- a gyerekek száma csökken (általában egy gyereket vállalnak a családok, a kettő is ritka)
- a nők is dolgoznak már, karriert építenek akár
- 1967-ben bevezetik a GYES-t (vonzóbbá akarják tenni a gyermekvállalást)
- több férőhelyet biztosítanak az óvodákban
- az utazásokat próbálta a rendszer minél gyakoribbá tenni, elterjedt a nyaralás szokása, bővült a külföldi utazások lehetősége
4. Szabadidő és sport
- kevés közösségi kikapcsolódás és generációs különbségek jellemzik a Kádár-korszakot
- inkább a magány, esetleg a kisebb körökben való mozgás volt elterjedtebb
- a nagy sportesemények nem támogatottak, ennek ellenére:
- 1952. Olimpia (Helsinki): 16 magyar aranyérem (csúcsteljesítmény)
- a TV-nézés elterjed a nyolcvanas évekre (Magyar Televízió 1957-től van), így háttérbe szorul a kulturális és sporttevékenység
- az olvasás is kevésbé népszerű
- a sportolás nem volt a mindennapi élet része
- 1986-ban a felmérések szerint a lakosság 60%-a volt túlsúlyos ("gulyás-szocializmus/fridzsider-kommunizmus"; étel volt, másra nem volt igény)
5. Fogyasztói kultúra
- a hatvanas évektől nyugati hatás érvényesül (pl. férfiaknál a farmernadrág, nőknél a miniszoknya viselése, hosszú haj a férfiaknál, népszerűvé válik a rockzene)
- próbálkoznak hazai gyártással, de nem igazán sikeres/minőségi (farmerből csak a Trapper farmer tudta fenntartani magát)
- a nehezen beszerezhető nyugati termékek (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, lemezek, kazetták, kvarcórák, zsebszámológépek) jelentős része a csempészet révén kerültek „forgalomba”
- virágzik a csempészet
6. Ideológia és vallás
- a marxizmus és leninizmus kora volt ideológiailag
- ez meghatározta a tömegtájékoztatást, az oktatás és a művelődést, szabályozta az állami életet
- a szocializmus elvileg a vallást 'eltörölné', de ennek ellenére Magyarországon a lakosság több, mint fele vallja magát vallásosnak
- az egyházak befolyása csökken (pl. egyre kevesebb egyházi esküvő, keresztelők helyett tanácsházi 'névadót' tartottak)
- a Kádár-korszak végén a lakosság valamivel több, mint tizede járt csak templomba vagy imádkozott legalább hetente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése