Etika beadandó

FullMetal Alchemist

A legendák szerint létezik egy titokzatos, vérvörösen csillogó kő, amely használója erejét nem csak megnöveli, de felruházza olyan képességekkel, amellyel áthághatja a tudomány és a természet által szabott határokat is, ez nem más, mint a Bölcsek Köve. Sokan próbálták már létrehozni¹, köztük két főszereplőnk, a két nagyon fiatal alkimista, akik egy szörnyű hibát próbálnak helyrehozni. Végül egy óriási játszmába fognak belebonyolódni, amiben már nem csak saját, de egész világuk sorsa a tét.

Edward és Alphonse, az Elric-fivérek kiskoruk óta eljátszottak az alkímia gyakorlásának gondolatával. Az apjuk elhagyta a családot a fiúk szeme láttára, nem sokkal később a fiúk édesanyjukat a bejáratnál találták holtan összeesve. Innentől azon dolgoztak, hogy az alkímia segítségével feléleszthessék anyukájukat, felhasználták az apjuk által otthon hagyott könyvek tartalmát is, viszont a szertartás nem csak sikertelen lett – valami természetellenes amorf élőlényt sikerült létrehozniuk az anyjuk helyett –, de óriási árral kellett érte fizetniük; Ed elvesztette az egyik karját és lábát, a veszteség ellenére szerencsére a lelkét hozzá tudta csatolni egy páncélhoz, hiszen a fiatalabbik testvérnek az egész testét kellett feláldoznia. (A szomszédban dolgozó automailkészítők segítségével Ednek is tudtak robotvégtagokat adni.) Ezen szörnyű veszteségek helyreállítása érdekében állami alkimistáknak szegődtek a fivérek, céljuk pedig a Bölcsek Köve létrehozása lett.

Lényegében ez egy remekül felépített, mozgalmas anime, a Brotherhood alcímet viselő változata az eredeti képregény cselekményét követi teljesen. Gondolkodtatja a nézőt, aki alig várja a folytatást, közben poénokkal telítve oldja a feszültséget. Néhány érdekesebb konklúziót szeretnék kifejteni.

• Attól, aki elvárja, hogy vezetőnek tekintsék, nem lehet jót várni.

Erre talán a legjobb, de nem egyedüli példa az első világháború utáni Európa, ahol is láthatjuk a fasizmus intenzív előretörését. Ezek a rendszerek a mindenkori vezető –, legyen az Pavrilago, Duce, Führer, Caudillo, Arhigosz vagy Conductator – abszolút hatalmát szolgálták. Többnyire öncélú, rövidtávú és jót nem eredményező terveket szőttek.

Megjegyezném még itt, ahogy Tywin Lannister is mondta a Trónok Harcában; „Akinek azt kell mondania, hogy én vagyok a király, nem igazi király.” Az igazi hatalmat nem a korona adja.

• A szolipszizmus a kezdő filozófiaszakosok számára létezik.

A szolipszizmus egy olyan irányzat, ami azt vitatja, hogy lehet, hogy csak én magam vagyok és minden más „létező” csak a tudatom terméke. Ezt természetesen már Karl Marx is megdöntötte, mivel az embernek a gondolatait, elméleteit a gyakorlatban kell igazolnia. Az a vita pedig, ami a valóságot és az imaginárius világot méri össze, teljesen elszigeteli magát a gyakorlattól.

• Az általad feltett tét ne legyen több annál, amit elveszíthetsz.

Ez egy nagyon egyszerű gondolat, mégis hasznos. Akár a történet kezdetét tekintve, akár a későbbi kibontakozásában láthatjuk, és nem csak az Elric-fivérek története kapcsán, hogy néha a bekövetkezett veszteség –, amit előre is sejthettek persze – sokkal nagyobb annál, mint amit megengedhettek volna valaha.

• Van más is a világon. ²

Sosem szabad leragadni egy opciónál, főleg azért, mert legtöbbször nem szokott összejönni. Ha valakivel szakítanak, van még másik hét milliárd ember rajta kívül, statisztikailag lehetetlen nem találni mást a helyére. Őszintén pedig azt kell mondanom, hogy igenis vannak olyan helyzetek, amikor önzőnek kell lenni, és nem szabad sokáig hagyni a másikat kárörvendeni. A problémákra megoldást kell találni, néha a megadott sémák alapján, néha pedig a gordiuszi csomó kibogozásához hasonlóan.

• A türelem óriási előny, különösképpen a bosszúnál.

Azt szokták mondani, hogy ne ígérjünk, ha épp boldogok vagyunk, és ne döntsünk, ha felidegesítettek minket.  Az elhamarkodott döntések sosem vezetnek jóra, mindennek el fog jönni a maga ideje. Természetesen túlzott kényelembe sem helyezhetjük magunkat, mert a mulasztások sem segítenek. A türelmes ellenfél tökéletesen kijátszhat meggondolt lépéseivel és a késleltetés eszközével. Az utóbbi segítségével nem várt méretű feszültséget képes generálni, és a fentebb említett rossz döntések ilyen gerjesztett állapotban szoktak születni.

• Semmit sem lehet elérni áldozatok nélkül.

Néha fel kell áldoznunk valamit a „nagyobb jó” érdekében, hiszen semmi nem hullik az ölünkbe. Néha ki kell játszanunk az aduászt vagy leüttetni a kedvenc bábunkat ahhoz, hogy mattot adjunk. A fejlődést a folyamat által érhetjük el, sokszor hibázhatunk, mielőtt megtanulnánk tökéletes következtetéseket levonni, viszont a célt végig a szemünk előtt kell tartani.

Lehet, hogy ezek egyszerűbb és inkább csak hangzatos klisék, amiket az emberek szórakozásból vagy önmaguk műveltebbnek való mutatása céljából osztanak meg a különböző közösségi oldalakon, de sokban szerepel tényleges tartalom is.

¹ A Harry Potter könyvek szerint Nicolas Flamel sikerrel járt.

² Más nyelvekben ezt a klisét sokkal szebben fejezik ki, például az angolban: „There are always more fish in the sea.”