Történelem: A Horthy-korszak (1920-1944) konszolidációja

1919. Horthy Miklós bevonul fehér lovon.

1920. Teleki Pál lesz a miniszter, miután Simonyi Semadám Sándor lemond. Teleki a területi revízió elszánt híve, részt vesz a békekonferencián. Célja a belső rend visszaállítása és társadalmi bázis kialakítása.

Magyarország államformája ebben az időszakban király nélküli királyság, az ideiglenes államfő szerepét a Nemzetgyűlés által megválasztott kormányzó tölti be.

március 1. a Nemzetgyűlés Horthy Miklóst választja Magyarország kormányzójává, így korlátozott királyi hatalommal bírt, a következő korszakban többször is kibővítették jogkörét. Jogai közé tartozik a törvények egyszeri újratárgyalása; követállítás és –fogadás; illetve a hadsereg vezénylete, viszont kötelezettségei között van a törvények záradékolása, aláírása, kihirdetése, illetve a nemzetközi reprezentáció. Nincs általános kegyelmi joga. Jogkörét úgy szabták meg, hogy ne veszélyeztesse az országgyűlés függetlenségét és hatalmi súlyát.

szeptember: numerus clausus (a magyarországi nemzetiségek számarányban kerülhetnek be a felsőoktatásba).
vitézi rend megalakulása, vitézavatás: a világháború és forradalom idején nemzeti hűségükről tanúbizonyságot tett személyek és vitézi rendtagok 30 holdnyi földet kapnak, amely megörökölhető, így stabil megélhetést biztosít. A parasztság megnyerése érdekében földosztást tartanak (átlagosan 1-2 holdnyit).

1921 márciusa: királypuccs; IV. Károly visszatér. Szeretné elfoglalni a magyar trónt, kínos kül- és belpolitikai helyzetet teremt. A puccs sikertelen, IV. Károly Svájcba menekül. 

Teleki Pál lemond. Bethlen István a miniszter, céljai egy erős kormánypárt létrehozása, választójog szűkítése, hiteles ellenzék létrehozása. A választói jogot állandó lakhelyhez, magas életkorhoz, végzettséghez kötik, de nők is választhattak.

október 20. második királyi puccs, IV. Károly kisebb csapatot szervez, de nem lehet rendes kapcsolatot teremteni vele. Budaörsön csatára kerül sor, Károlynak nem marad fegyveres ereje. Elfogják, majd először Tihanyba viszik, később a Madeira szigetére száműzik.

november 6. Habsburg ház trónfosztása.
december: egyezséget köt a legerősebb ellenzéki párttal, a Peyer Károly vezette szociáldemokratákkal.
a Bethlen-Peyer paktum kimondja, hogy a szociáldemokrata párt lemond a politikai sztrájkok szervezéséről, a kormány leszokik a szociáldemokraták zaklatásáról, de egyik fél sem tartja be.

1922. megalakul az Egységes Párt, erőteljesen antiszemita nézeteket vall. Elnöke Nagyatádi Szabó István, alelnöke Gömbös Gyula. A tényleges vezető a mindenkori miniszterelnök (Bethlen István). A választásokat az Egységes Párt nyeri.

1923. kiválik az Egységes Pártból a Fajvédő Párt, akik elutasítják a szociáldemokratákkal való együttműködést. Vezetőjük Gömbös Gyula.

1926. az országgyűlés kétkamarás lesz, a felső házban a az újraszerveződő nagybirtokos arisztokrácia található.

Gazdasági konszolidáció és világválság

A háborús veszteség és Trianon kilátástalan helyzete hozza az országot.

1922. Magyarország bekerül a Népszövetségbe.

1923. kölcsön felvétele, megindul a gazdaság stabilizációja.

1927. bevezetik a pengőt a korona helyett. Magyarországot aktív és hatékony vámpolitika jellemzi, a magyar termékek külföldön is keresettek lesznek. 

A külpolitika a ’20-as évek végén igazán aktívvá válik.

Együttműködés a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal.

1929. Bethlen-kormány összeomlásának kezdete.

1930. örök barátsági szerződés Ausztiával.

1931. bankzárlat a világválság ellen, rossz megoldás. Bethlen lemond, Károlyi Gyula az új miniszterelnök.

Kultúrpolitika

1922-1932. Klebersberg Kuno a kultúrminiszter.

1932-1942. Hóman Bálint a kultúrminiszter.

céljuk egy értelmes, művelt elit kailakítása.

1926. népiskolai törvény; eredményeképpen több ezer új iskola épül, nő az oktatók társadalmi megbecsülése, az analfabetizmus pedig 6%-ra esik vissza.

Fejlődik a felsőfokú oktatás.

Támogatják a külföldi tanulmányutakat.