Történelem: Károly Róbert gazdaságpolitikája

1301-ben III. András halálával kihalt az Árpád-ház. 1301-1308 interregnum időszaka: törvényes uralkodó nélküli állapot.

A trónért három család vetélkedett:

• Premysl (cseh) - Vencel
• Wittelsbach (bajor) - Ottó
• Anjou (nápolyi) - Károly Róbert

A trónharcokból Károly Róbert került ki győztesen, aki 1308-42-ig uralkodott (a Szent Koronával 1310-ben koronázták meg).

Károly Róbert legelőször a feudális monarchiát szervezi újjá:

• visszaszerzi a királyi birtokokat, legyőzi a tartományurakat (pl. Abák) ® ezután a birtokokat honorként és nem magánbirtokként kapják a nemesek, hivatali időre ® a királytól függenek
• honorbirtok: államban a politikai-katonai tisztségekkel járó birtokadomány
• a megadományozottaknak birtokaik arányában magánhadsereget kell kiállítania, ez a banderiális hadsereg)
• a tartományurak (kiskirályok) leverésével megnöveli a birtokállományt
• az őt támogató familiárisokból új, személyéhez hű bárói réteget hoz létre
• a bárók jövedelmei főleg tőle függnek

Gazdaságpolitika

A királyi udvar és a hadsereg költségei egyaránt megkövetelték a jövedelmek növelését. A meginduló árutermelés és pénzgazdálkodás, a regáléjövedelmek lesznek az általa helyreállított feudális monarchia alapjává.

Királyi hatalmának megerősítését segítette elő az új gazdaságpolitika. Az államháztartást új alapokra helyezte, ezek a regáléjövedelmek. (regálé: királyi felségjog alapján szedett jövedelem) Károly Róbert által bevezetett gazdasági újítások:

• bányamonopólium: a földesurak a monopólium miatt nem részesülhettek a saját birtokukon lévő bányák jövedelméből, ezért eltitkolták az érclelőhelyeket. 1327-ben hozott rendelkezése szerint a földesúri birtokon föltárt bányák jövedelméből a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányabér, az urbura harmadát (az aranynak az 1/10-e, ezüstnek az 1/8-a volt). Európa leggazdagabb aranytermelő országa volt, ezüsttermelésből a második.
• pénzverési monopólium: A kibányászott nemesércet be kellett váltani a király által veretett pénzre. A beváltási haszon 35-40%-os volt, ami a pénz ötvözéséből adódott ® kamara haszna.
• értékálló aranyforintot veretett firenzei mintára (zavart okozott, hogy 35-féle pénz volt)

Az állandó jó pénz bevezetésével a király elesett a pénzváltásból eredő kamara hasznától – ezért új jövedelemforrásra lesz szükség.

• Kapuadó: jobbágytelkenként szedett adó, melynek értéke 18 dénár évente

Károly Róbert a gazdasági reformok végrehajtására kibővítette az ország pénzügyi szervezetét, az állami jövedelmeket behajtó és kezelő kamarákat.

• a kamarák élén a kamaraispán állt
• a kamaraispán familiárisai voltak a pénzbegyűjtők, és a megyék segítségével ők írták össze az adózókat, vetették ki és szedték be az adókat
• a kamaraispánok felett a tárnokmester állt (Nekcsei Demeter)

A XIV. században megélénkült a külkereskedelem. Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett, melyek a magyar kereskedők számára előnyösök voltak.

• export: nyersanyag, élő állat, bőr, viasz, só
• import: luxuscikkek, keleti selyem, fűszer, flandriai és kölni posztó, fegyver

1335-ben került sor a Visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert, Luxemburgi János cseh, és III. Kázmér lengyel király megállapodást kötött:

• kereskedelmi megállapodás
• Bécs árumegállító jogát kikerülve új kereskedelmi útvonalakat hoztak létre (Buda-Esztergom- Brno-Nürnberg-Köln, illetve Kassa-Krakkó)

A királyi kincstárnak jelentős haszna származott a megnövekedett külkereskedelem vámjából:

• harmincadvám: a nyugati és északi irányú kereskedelem értékének harmincad része
• huszadvám: a balkán felé folyó kereskedelem vámja

Károly Róbert uralkodásának végére Magyarország gazdasági helyzete stabil lett.