Magyarországon 1989. óta működik polgári demokrácia. Akkor nem hoztak létre új alkotmányt, hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. Az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. Amikor a hidegháború a Szovjetunió összeomlásával véget ért, nem történt felelősségre vonás, a régi rendszer képviselői politikai hatalmukat kapcsolataik segítségével gazdasági hatalommá kovácsolhatták.
A Montesquieau-i elvek alapján a hatalmi ágak szétválnak;
A törvényhozói hatalom a parlament kezében van. A négy évre választott országgyűlés Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve. Egykamarás parlament működik 199 taggal. Feladata a törvényhozás mellett a költségvetés és annak végrehajtásának jóváhagyása, dönt a kormányprogramról és a miniszterelnök személyéről, megválasztja a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróság tagjait, stb., dönthet a fegyveres erők külföldi/belföldi alkalmazásáról, rendkívüli állapotot vagy népszavazást rendelhet el.
199 képviselőt, választanak meg. 106 képviselő egyéni választókerületben, 93 képviselő országos listán szerezhet mandátumot. Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. Az idén először a nemzetiségi választópolgárok nemzetiségi képviselőt is választhatnak. Nemzetiségi listát a 13 országos nemzeti önkormányzat állíthat. A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező (határon túl élő) magyar választópolgárok is első alkalommal szavazhatnak egy pártlistára. A korábbi választásoktól eltérően az országgyűlési képviselők választása nem két-, hanem egyfordulós.
A végrehajtói hatalom a kormányé, felelős a parlamentnek. Az a párt alakítja, amelynek a legtöbb mandátuma van. Konstruktív bizalmatlansággal váltható le. A kormány alatt működnek a minisztériumok.
A bírói hatalom élén a Legfelsőbb Bíróság áll, aminek elnökét a parlament választja meg hat évre. Az alkotmányosság betartására az Alkotmánybíróság ügyel. Tagjait kilenc évre választják. Megsemmisíthetik a parlament által hozott törvényeket.
A köztársasági elnök a protokolláris államfő. A parlament választja öt évre. Politikai ügyekben korlátozott a hatásköre, megfontolásra visszaküldhet törvényeket, de másodszorra el kell fogadnia.
Az önkormányzatok élén a polgármester és a jegyző áll. Őket is négy évre választják, a kormánytól függetlenek. Budapest élén a főpolgármester és a közgyűlés áll. A megyéket megyei, a településeket települési önkormányzat vezeti. Feladataik: az alapvető közszolgáltatások biztosítása; oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények fenntartása. Pénzt az államtól kapnak, aminek egy része normatív (törvényileg meghatározott), másik része eseti.
Magyarországon a választójogi törvény szabályozza (cenzus), hogy kik választhatók (passzív szavazati jog) és ki választhat (aktív szavazati jog). Aktív szavazati joga van minden 18. életévét betöltött magyar állampolgárnak, aki állandó lakcímmel rendelkezik Magyarország területén – a hajléktalanok központoknál vannak bejelentve –, nem tölti börtönbüntetését, illetve nincsen a közügyektől eltiltva. Ezek érvényesek a passzív szavazati jogra is, hozzátéve, hogy nem lehet büntetett előéletű.
A választásokon ahhoz, hogy egy párt/társadalmi szervezet/személy indulhasson, 750 kopogtatócédulát kell gyűjtenie. A lakosságot egyéni választókörzetekre osztják, amikre nagyjából ugyanannyi választópolgár jut.
Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak.
Magyarországon lakóhellyel rendelkező, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, annak hiányában egy pártlistára szavazhatnak.
Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyek egy pártlistára szavazhatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése