Történelem: A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) eszméi

Az NSDAP (Nationalozialistische Deutsch Arbeitspart) 1919-ben alakult meg. Eleinte Paul von Hindenburg kancellár betiltatta, így illegális volt.

Főként német értékeket képviselt, a versailles-i békét megaláztatásnak tekintette, mivel a kiadások csökkentését, a hadi fejlesztések betiltását és hadsereg létszámának csökkentését tartalmazta, illetve hadi sarcot kellett fizetnie Németországnak.

1919-ben Berlinben felkelések törtek ki, Bajorországban Tanácsköztársaság alakult, ezt a Frei Korps leverte. Ekkor kapta meg Ernst Röhm a „géppuskás király” becenevet.

A bajor tanácsköztársasági mártírok: Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht.

ADOLF HITLER

Osztrák származású katona volt, akit nem vettek fel a bajor hadseregbe, csak 1915-ben. Hollandia környékén gáztámadásban megsérült, ideiglenesen megvakult. Németországban letette a fegyvert.

A háború után a zsidókat okolta a válságért.

Dolchstosslegende („tőrdöféslegenda”): a liberálisak az antant csapatok győzelméért lefizették a németeket.

1919 szeptemberében felvették az NSDAP-ba. Népszerűsége nőtt, kocsmákban tartották a megbeszéléseket.

1920. tőkés támogatókat is megnyerte.

1921 nyara: az NSDAP vezetőjévé választották.

1923. sztrájkok Németországban. Röhm a Sturmabteilung (SA) vezetője.

• november 8-9. sörpuccs: sikertelen, erőszakos hatalomátvételi kísérlet a bajorországi Münchenben.
• Hitler börtönbe került, megírta a Mein Kampf című művét. Jó magaviseletért előbb kiengedték. Börtöni évei alatt az SA létszáma 3 000-ről 20 000-re nőtt.
• A gazdasági válság idején a munkanélküliség megnövekedett. A sorozatos kormányválságoktól félt a nagytőke, támogatta a náci párt hatalomra kerülését.
• Indult a választásokon, a kommunisták száma csökkent, úgyhogy az NSDAP 33%-kal bekerült a parlamentbe.  Hindenburg már öreg volt, ezért Hitlert alkancellárnak nevezték ki.

1933. Hitler kancellár lett. A náci kormányt nem ellenőrizte a parlament, mindenhatóvá vált.

• Egy holland kommunista felgyújtotta a Reichstagot. Hitler gyorsan kihasználta az adódó alkalmat és a felelősséget nagyon hamar a kommunistákra hárította, elérve pártjuk betiltását. A tűzvészt kihasználva Hitler elérte, hogy felfüggesszék a weimari alkotmány legfontosabb pontjait, és parlament nélkül, szükségrendeletekkel kormányozhasson. Meghirdette 25 pontját és a fajelméletét.
• A náci ideológia szerint négy csoport van; kultúrateremtők (árjafaj), kultúrahordozók (pl. osztrákok), szolganépek (pl. magyarok) és kultúrarombolók (zsidók).
• Lebensraum-elmélet: Hitler annak a teóriájának keretében használta fel ezt a fogalmat, mely szerint Németország sorsa az, hogy uralmat gyakoroljon a Kelet felett és ezért más országoknak el kell fogadniuk a németeknek a Lebensraum megszerzésére irányuló törekvéseit. A területi hódításokat szükségszerűnek tartották a túlnépesedés és az élelmiszer iránti szükségletek miatt. Ukrajnát a németek például Németország magtárának tartották. A Lebensraum kifejezés rasszista felhangja azt sugallja, hogy az árja fajnak misztikus joga van arra, hogy uralkodjon a körülötte lévő többi országon (Uralkodó nép = Herrenvolk).

1934. június 29. „hosszú kések éjszakája”, Hitler leszámolt a jobboldali ellenfelekkel (pl. Ernst Röhm). Az SA helyett létrehozták a Schutzstaffelt (SS), amelynek vezetője Heinrich Himmler lett.

Hindenburg meghalt, a hadsereg felett is megszerezte a hatalmat.

1935. Nürnbergi törvények: törvény a német vér és német becsület védelméért és az állampolgársági törvény.

1936. Rajna remilitarizálása, fegyverkezési program megkezdése.

Az olimpiát Berlinben tartják.

1938. Anschluss: Ausztriát és Németországot egyesítik.

Müncheni egyezmény: Chamberlaine, Hitler, Csehország között; Németországhoz csatolták a Szudéta-vidéket, a csehek árulásnak tekintették.

A németek növelhették a hadsereg létszámát.

november 9-10. Kristalnacht; központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban.

1939. szeptember 1. támadás