Történelem: Magyarország második világháborúba való belépésének körülményei

1939. Imrédyt leváltották a második zsidótörvény miatt (ez már faji alapon határozta meg a zsidóság fogalmát, míg az első zsidótörvény csak vallási alapon diszkriminálta), így Teleki Pál másodszor alakíthatott kormányt (először 1920-21).

Európa ekkor már közeledett a II. világháború kirobbanásához; Németország egyre agresszívabb külpolitikát folytatott. Várható volt, hogy a diplomáciai megoldási kísérletek után (1938 - Müncheni konferencia) a fegyvereké lesz a szó.

1930-as évek második felében Magyarország mindinkább a német élettér részévé vált;

• a náci Németország volt a legfőbb külkereskedelmi partner
• a külpolitika fő törekvését a revíziót is német segítséggel lehetett megindítani

1938. november 2.  Felvidék déli részét visszacsatolták (első bécsi döntés)

a náci Németország népszerűségét mind a közvélemény, mind a politikai, katonai vezetés körében jelentősen megnövelte

1939 eleje: Magyarország csatlakozott az Antikomintern paktumhoz, melyet Németország, Japán és Olaszország hozott létre.

• tavasza: Magyarország kilépett a Népszövetségből.
• a németbarát szlovák Tiso alapította kormány kimondta Szlovákia függetlenségét, Németország bevonult Csehszlovákiába
• Magyarország visszacsatolta a Kárpátalját  ezt Teleki önerőből végrehajtott katonai akciónak nyilvánította  csökkenteni próbálja Németország szerepét e terület visszaszerzésében

Teleki céljai

• az önálló magyar politizálás lehetőségének fenntartása (elsősorban a náci Németország nyomásával szemben)  ennek ellenére Magyarország külpolitikai mozgástere tovább szűkült
• a világháború kirobbanásakor (szeptember 1.) Magyarország távoltartása a háborús konfliktustól (fegyveres semlegesség elve); Magyarország és Németország közti távolságtartás és egyensúly (pl. a Lengyelország elleni német támadás idején Magyarország nem adott engedélyt a német csapatok átvonulására).

1941. a Teleki-kormány beterjesztette a harmadik zsidótörvényt: a német faji törvényekhez hasonlóan, már a zsidók magánéletét is durván szabályozta, megnőtt a szélsőjobb népszerűsége a lakosság körében  ez Magyarország külpolitikáját is befolyásolta.

1940. augusztus 30 - második bécsi döntés  Magyarország ismét lekötelezette lett Németországnak, mivel a német-olasz döntőbizottság rendezte a magyar-román területi vitát (visszakerült Észak-Erdély és a Székelyföld).

• ősszel Magyarország csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez (Németország, Olaszország és Japán katonai szövetsége)
• december: örökbarátsági szerződés Jugoszláviával a német befolyás lazítása érdekében

1941. Németország a Balkán ellen akart indulni, Magyarország támogatását és katonai részvételét is kérte. Nagy-Britannia jelezte, ha Magyarország részt vesz a Jugoszlávia elleni katonai akcióban, akkor azt hadüzenettel torolja meg. Horthy a katonai beavatkozás mellett döntött.

• április 3. Teleki Pál öngyilkosságot követett el. 
• Horthy Bárdossy Lászlót (1941-42.) teszi kormányfővé. Magyarország megszállta Muraközt, Dél-Baranyát, illetve Bácskát.
• június 22. Németország és néhány szövetségese (pl.: Románia, Szlovákia) megtámadta a Szovjetuniót

1941. június 26. casus belli: felségjelzés nélküli gépek bombáztak több magyar várost, köztük Kassát  szovjet provokációnak lehetett minősíteni. Erre hivatkozva Magyarország 1941. június 27-én hadat üzent a Szovjetuniónak.

• decembertől Magyarország az USA-val is hadban állt.

1942 elején kiállították a második magyar hadsereget (az elsőt 1940-ben állították ki, ők kisebb feladatokat láttak el), ami a Don-kanyarnál elesett január 12-én.

márciusban Horthy menesztette Bárdossyt.

• Kállay Miklós (1942-44.) lett az új kormányfő; célja a doni katasztrófa után a különbéke megkötése az angolszász hatalmakkal (nem a szovjetekkel) és a kiugrás a háborúból volt.
• novemberében a kormány elrendeli a 18-48 év közötti zsidónak minősülő minden férfi kötelező munkaszolgálatát. 

1943. Bajcsy-Zsilinszky Endre memoranduma (emlékirata, írásbeli diplomáciai dokumentum): a háborúból való mielőbbi kiválást sürgette. Kállay a memorandumot a németektől való félelem miatt elutasítja.

• áprilisban Hitler és Horthy találkozik egymással. Hitler a találkozón sürgeti Kállay leváltását.
• szeptember: a németek már kidolgozták Magyarország katonai megszállásának tervét (Margaréta-terv).

1944. március 19-én hajnalban a német hadsereg alakulatai megkezdték Magyarország megszállását, amelyet néhány óra leforgása alatt ellenállásba nem ütközve végrehajtottak. Horthy nem lépett fel, ettől kezdve Magyarország állami szuverenitása megszűnt.