Széchenyi István (1791-1860) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere.
Nyugat-dunántúli katolikus, felvilágosult arisztokrata családból származott, apja, gróf Széchenyi Ferenc a Nemzeti Múzeum alapítója volt. Eredetileg katonának készült, huszártiszti pályát kezdett, részt vett a napóleoni háborúban. Beutazta Európát barátjával, Wesselényi Miklóssal, a virágzó Anglia látványa nagy hatással volt rá. Lenyűgözte az alkotmányos rendszer, a modern gépek és a lótenyésztés.
1825-ben felajánlotta egy évi jövedelmét a rendi országgyűlésen a Magyar Tudományos Társaság (MTA) megalapítására.
1830. Kiadta Hitel c. művét, első összetett reformprogramot fogalmaz meg benne; az ősiség eltörlését és hitel felvételét hangsúlyozza. A lassú, óvatos reform híve volt, az arisztokrataréteg kezében akarta tudni a hatalmat, hiszen a polgári átalakulást tőlük várhatja (angol minta). A modernizációt a birodalmi kapcsolatok bolygatása nélkül akarta elérni.
A Hitel c. művét Dessewffy József bírálta Hitel című munka taglalatja c. művében (röviden „Taglalat”).
1831. Világ c. műve: Dessewffy Taglalatára válasz; felvilágosult értékeket képvisel.
Ugyanebben az évben a Felvidéken parasztfelkelés tört ki, amely arra késztette Széchenyit, hogy reformprogramját sűrítve tárja a nyilvánosság elé Stádium című könyvében.
1833. Stádium megjelenése; a reformjait foglalta magában: hitel felvétele; ősiségi jog ügye (meg kell szüntetni a kötött földbirtokrendszert, és polgári tulajdonná kell tenni); törvény előtti egyenlőség; monopóliumok, céhek eltörlése; stb.
1848. közmunkaügyi miniszter a Batthyány-kormányban.
1859. Ein Blick megírását a Rückblick című, névtelenül kiadott mű váltotta ki (Alexander Bach belügyminiszter kormányrendszerét igazoló irat). A könyv gúny és szójátékok segítségével kíméletlenül nevetségessé teszi Bach politikáját és személyét egyaránt.
GAZDASÁGI MODERNIZÁCIÓJA
- Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát.
- Közlekedésbeli és iparfejlesztő újítások: a Vaskaput hajózhatóvá tette; szabályoztatta a Balatont, a Dunát és a Tiszát; megépíttette a Lánchidat; selyemmanufaktúrát alapított Pesten; ehhez selyemhernyókat tenyésztett; borszőlőfajtákat nemesített; illetve támogatta a gőzhajózási társulatokat.
- A hazai társasági életet is próbálta fejleszteni (az arisztokrataréteg összehangolása érdekében), kaszinókat építtetett, illetve lóversenyeket rendezett.
Széchenyivel ellentétben Kossuth Lajos (akkori kisnemes) radikálisabb reformok híve volt. A középbirtokosok és a nemesek kezébe szerette volna adni a hatalmat.
A sajtó segítségével tört előre, politikája főleg érzelmekre ható volt. Véleménye Széchényiétől csak a reformok megvalósításában tért el, gyors és intenzív módon akarta elérni a változtatásokat. A közvélemény Kossuthot fogadta el.
Széchényi politikailag elszigetelődött. Idegösszeroppanása után Döblingben kezelték, majd 1860-ban öngyilkos lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése