Történelem: Az athéni demokrácia születése

Az athéni társadalom felépítése

• arisztokrácia (ritkán lovas katonai szolgálattal tartozik; nagy méretű birtokkal és magántulajdonnal rendelkezik; az állam politikai irányítói; kration=uralkodni)
• démosz (nép; vagyon szerint differenciált; a démosz szóból ered a demokrácia)
• rabszolgák
• adós rabszolgák (más poliszba eladhatóak)

Szolón felosztotta a démoszt (i. e. 594.) vagyon szerint:

• >500 mérősök (a mérő egy mértékegység, ami a gabona, illetve a bor termelésének mennyiségét jelentette)
• 500-300 mérősök
• 200-300 mérősök
• <200 thész (napszámosok)

Kleiszthenész (i. e. 508-506.) reformjai

Az athéni közigazgatást átalakította, a városokat három részre osztotta. Az új közigazgatási egység a phülé volt. A városokat 10 körcikkre osztotta, egy phülé három különböző, nem szomszédos területből állt, élén a sztratégosz volt.

• bulé (400 főről 500-ra emelte létszámát; feladata a törvények előkészítése volt; 50 képviselő/phülé)
• népgyűlés (fő állambeli intézmény; törvényhozás, döntéshozás, tisztségviselők megválasztása; tagjai a teljes jogú athéni polgárok lehettek; a politikai hatalom a nép kezébe került)
• demokrácia védelmezése: cserépszavazás (osztrakiszmosz) létrehozása; azt a személyt választották ki, aki egyeduralmi törekvéseivel veszélyeztette a demokráciát, a „nyertest” tíz évre száműzték, de vagyonát és polgárjogát megtarthatta

Periklészkori Athén, avagy a demokrácia fénykora

• az állam élén a szabadok (teljes és csökkentett jogúak)
• még vannak rabszolgák
• pénzbőség (az ötödik századi görög-perzsa háborúk zsákmányai és ezüstbányák)
• hajógyártás
• görög kézműves fazekasság fénykora
• kereskedelem: az athéni hajók eljutnak a Földközi-tenger medencéjében bárhova
• politika: két fő tisztség van jelen, akiket szavazással választottak meg; a sztatégosz (katonai és politikai), illetve tamiasz (pénzügyi), a többi tisztséget sorsolták
• az Areioszpagosz elvesztette hatalmát, helyette a Heliaia érvényesült

Periklész tizenötször volt egymás után sztratégosz.

• bevezette a napidíjat, valamint az esküdtbíróság tagjai kapnak a munkájukért pénzt (, később pedig színházlátogatásért is), ezzel a szegényebbek is részt tudtak venni az állami életben
• hatalmas építkezések (Akropolisz), a perzsák által lerombolt Athént újraépíttette, Pheidiász (szobrász): olimposzi Zeusz-szobor, a  hadizsákmányból fedezik

Periklész külpolitikája

• isz. e. 541-404. Peloponnészoszi háború: kereskedővárosok ellentétéből alakult ki, Spárta a déloszi szövetség (Athén és a környező városok) felbontását akarta, majd megtámadta Athént. Egyik fél sem tudta legyőzni a másikat. Athénban járvány tört ki, Periklész meghalt.
• isz. e. 421. Békét kötnek.
• isz. e. 415. Harc Spárta ellen, Athén megszerezte Szicíliát, viszont belső harcok folytak. Spárta egyezséget kötött a perzsákkal; a perzsák lemondanak a Kis-ázsiai városokról Spárta javára pénzért.
• Kitört a helészpontoszi háború; Athén városfalait elbontották,  a flottát leszerelték.
• Athén innentől nem szólt bele a görög történelembe.