Madách Imre (1823-1864.) a reformkor jeles írója, Petőfi Sándor és Arany János kortársa volt. Fő műve Az ember tragédiája c. emberiségköltemény, mellette írt verseket és néhány drámát is.
A mű keletkezésének okai, előzményei:
- társadalmi, politikai ~: az 1848-as szabadságharc bukása utáni általános kiábrándultság
- családi ~: felesége elhagyta, öccse meghalt, a nővére családját meggyilkolták a '48-as forradalom megtorlása címén
- filozófiai kérdésekre keres választ (Mi az élet értelme? Tapasztalhatunk-e fejlődést? Mi az egyén helye a közösséghez viszonyítva?)
- frenológia: koponyatan, az agykoponya méretéből eldöntetett, hogy az egyén mire hivatott (a 19. század második felében igen felkapott áltudomány)
- biológiai determinizmus: akarat és cselekvés korlátozottsága
- entrópia-elv: az anyagi rendszereknek természetes állapota a rendezetlenség, és e felé haladnak (ebből az elvből kiindulva egyes természettudósok a Naprendszer bekövetkező lehűlését jósolták meg a 19. században)
- hegeli dialektika: tézis-antitézis-szintézis elve ("minden fogalom fejlődése közben az ellentétébe csap át, hogy aztán az ellentétével együtt egy magasabb egységbe olvadjon")
A mű színekre tagolódik: keretszínekre (1., 2., 3., 15.) és történeti színekre, ahol egyes történelmi korok eszméi mutatkoznak meg.
Egyiptom - "milliók egy miatt"
- rabszolgatartó társadalom
- Ádám az egy milliók miatt elv jegyében felszabadítja a rabszolgákat
Athén - "egy milliókért"
- a szabadság és az egyenlőség gyakorlati megnyilvánulását láthatjuk az athéni demokráciában
- a szabadság és egyenlőség kölcsönösen kioltja egymást => az egyenlőség nevében a tömegre ruházott szabadság eltorzítja a demokráciát
- Ádám (Miltiadész) helyt akar állni népéért, távollétében szövetkeznek ellene
- ezek a 'demagóg' személyek befolyásolják az embereket, megvezetik a tömeget
Róma - eszmenélküliség, hedonizmus
- az orgia és az élvezetek világa; ha nincsenek eszmék, nem kell alkalmazkodni sem
- nem eszmei, hanem morális zsákutca
- a Római Birodalom bukását a szétziláltság okozta
- ezt feloldja a kereszténység megjelenő eszméje
Konstantinápoly - a szeretet és a testvériség a fontos
- a szeretet nem tud érvényesülni
- valláson belüli és kívüli háborúk bontakoznak ki
- homusion (Jézus=Isten) - homoiusion (Jézus=ember)
- keresztesháborúk
Prága I. - tudományok világa
- itt a fő hangsúly a férfi-nő kapcsolatán van, illetve a bűnbeesésen
- Ádám (Kepler) álomba merül
Párizs, álom az álomban - "Szabadság, testvériség, egyenlőség"
- francia forradalom
- az előző színek eszméi jelennek meg együtt
- önjelölt népvezérek torzítják el a hangzatos és szép jelszót (sorozatos kivégzések, stb.)
Prága II.
- Ádám látja a forradalom erényeit is a negatívumok mellett
- a liberalizmust tartja a legjobbnak
London - "majd az élet korlátozza önmagát"
- a liberalizmus győzelme, a szabadság eszméjének realizációja
- jelenkorban játszódik
- szabad verseny kora, az érték csak pénzben mérhető, minden megvásárolható
- a szabadság önmagát számolja fel, ezt jelképezi a haláltánc a szín végén
Falanszter - ráció, Fourier utópiája
- utópia, tökéletes világ
- eltűnik az egyén-közösség-viszony, helyette csak a közösség létezik
- nincsenek érzelmek, így család, társadalom, művészetek, stb. sem
- embertelen
- a haszonelvűség uralkodik, mint a londoni színben, de most nem individuális szinten, hanem egy központi akaratnak alárendelve
Az űr
- Ádám el akar szabadulni a földi valóságtól
- a probléma antropológiai szinten vetődik fel, hiszen a test kiszakadása egyúttal annak pusztulását is magával hozza
Eszkimó-világ
- a darwini–spenceri küzdelem a létért elv ember és természet viszonyában jelentkezik
- sok az eszkimó és kevés a fóka (homo homini lupus)
Természettudományos elvek:
- Newton: Principia című műve, illetve a belőle fakadó istenkép (1. szín)
- Faraday mágneses erővonal elmélete (1. szín – Angyalok kara: “Két golyó küzd egymás ellen / Összehullni, szétsietni”; 3. szín – Lucifer: “Ez a delej”.)
- Az első termodinamikai törvény (anyagmegmaradás) (3. szín)
- A második termodinamikai törvény (energiaáramlás iránya) (14. szín)
- Darwin evolúciótana, illetve az ebből fakadó szociál-darwinizmus (küzdelem a létért elv) (londoni szín – majomjelenet és az eszkimószín)
- Malthus népesedéstana (londoni szín – gyárosok beszélgetése)
- Lombroso koponyatana (Falanszter)
- A statisztikai bizonyítás: 15. szín – Lucifer statisztikai érvekkel bizonyítja igazát:
“S ki lajstromozza majd a számokat,
Következetes voltán bámuland
A sorsnak, mely házasságot, halált,
Bűnt és erényt arányosan vezet,
Hitet, őrülést és öngyilkolást. –”
A francia forradalom eseményei tették világossá a gondolkodás- és politológiatörténet számára, hogy a tömeg nem csupán alakítója, de legalább ilyen mértékben akadályozója és eltorzítója is a történelemnek. A legszebb, a tömegek érdekeit is megjelenítő eszmék is elbukhatnak a tömeg érzelmi hullámzásán, befolyásolhatóságán, intellektuális kiszolgáltatottságán.
Konklúzió: a megoldás a küzdelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése