Irodalom: Kosztolányi Dezső - Édes Anna

Kosztolányi Dezső lírikus és epikus is, a Nyugat első nemzedékének egyik képviselője.

homo aestheticus: az alkotás függetlenségét hirdeti; a gyakorlati tevékenységekkel szembenálló, álmodozásra beállított ember eszménye

homo ludens: "a játékos ember"; versei játékosak, rímelőek

Rövid életrajz:

• 1885-ben született Szabadkán
• a gimnázium után Budapestre ment magyar-német szakra (Négyesy-féle szeminárium), majd Bécsben is tanult; Sigmund Freud előadásain vett részt, ahol a tudatalatti, illetve a tudattalan felfedezéséről volt szó
• 1901. megjelent a Budapesti Naplóban az első verse
• 1907. megjelent az első verseskötete Négy fal címmel
• 1910. megismerkedett Harnos Ilonával, akivel a későbbiekben összeházasodtak és gyermekük is született
• 1930-as években megmutatkoztak a rák első jelei
• 1936. meghalt

Az 1920-as években kezdett el regényeket írni, minden regényében egy-egy probléma lelki feldolgozása a téma.

Az Édes Anna alapötletét Kosztolányi felesége találta ki; "jó lenne egy tökéletes cselédlány", valamint egy bűnügyi rovatban olvasott egy cselédlányról, aki megölte munkaadóit. Freud elméleteinek segítségével összeállított ezekből egy karaktert.

Az Édes Anna néhány részletét megjelentette a Nyugatban is.

• a mű témája: egy kettős gyilkosság, de nem bűnügyi regény; lélektani regénynek tekinthetjük, azokat a belső erőket mutatja be, amik végül erre a tettre kényszerítették a címszereplőt.
• cím: Anna - Kosztolányi szerint a legszebb női név, Édes - (vezetéknév) a személyiségére utal
• a történet a keletkezésével kb. egy időben (1919.) játszódik (Kun Béla menekül, félelem uralkodik Pest utcáin)

A mű felépítése: a cselekmény spirálisan halad előre, a külső történésekből csak az Anna érzelmei szempontjából fontosakra tér ki.

• az elején az ima Annáért szól
• 1-6. fejezet: Vizyék szűkebb és tágabb környezete; kezdő szituáció: a kommün megbukott, Vizyné elégedetlen a cselédlányaival (utalnak Vizyné múltjára, meghalt a gyermeke), Ficsor megígéri, hogy új lányt keres
• 2. fejezettől Anna személyisége köré szerveződnek az események (másik családnál cseléd még)
• 7. fejezet: megjelenik Anna (feszültséget érez, kámforszag szivárog a zongorából, amit Vizyné kérdez tőle, Ficsor válaszol, ez Vizyné szerint pozitív, mert nem locsifecsi)
• 7-10. fejezet: Anna beilleszkedése, gyakorlatilag gépként viselkedik; Vizyék kibeszélik a cselédeket, Vizyné egekig magasztalja Annát, aki nem véli ezt igaznak, mert Vizyné felszínes, szemtől szemben nem dicséri, Anna alárendeltként a véleményét sem mondhatja el
• 11-14. fejezet: Patikárius Jancsi megjelenése (az Így írtok ti c. Karinthy művet olvassa), szemet vet Annára, aki Jancsival szemben a védekezést feladja; Anna ösztönlény, sebezhetővé válik; Jancsi a helyzetet kihasználja (Anna terhes lesz, de elhajtja a gyereket)
• 15-18. fejezet: a kéményseprő megkéri Anna kezét, de Vizyné nem engedi el; Moviszterék bálján Jancsi belecsókol Moviszterné nyakába: ez a látszólag jelentéktelen mozdulat lesz Anna indítéka a gyilkosságra
• 19-20. fejezet: ítélethozatal, törvénykezés (csak Moviszter áll mellé, őt szintén lenézték cukorbetegsége miatt)
• az első és utolsó fejezetek keretet alkotnak, melyek a cselekmény szempontjából irrelevánsak

A mű a megaláztatás és kiszolgáltatottság elviselését mutatja be, valamint a tudatalatti (Freud) érvényesülését.