Irodalom: Babits Mihály - Jónás könyve

Babits Mihály 1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. Budapesten latin-magyar szakon diplomázott szerzett.

1912-ben kezdte a Dante-fordítást.

1929-től főszerkesztője a Nyugatnak.

Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozta, hogy gégerákot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tudott beszélni, beszélgető-füzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1934-ben jelent meg Az európai irodalom története. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én halt meg.

Az ember fizikai szenvedése új téma a költészetben; eddig a halállal való szembesülés, ennek megélése tabutéma volt.

A Jónás könyve Babits összefoglaló munkája. A fasizmus európai hódításának, illetve a személyes sorsának hatására kezdte el írni. A betegségéhez és a halálához tartozó gondolatok fogalmazódnak meg benne. A gégeműtéte előtt kezdte el megírni, a műtét után fejezte be.

Műfaja elbeszélő költemény (verses forma, de rendelkezik történettel, szereplőkkel).

• példázat: Bibliából eredő műfaj, egy konkrét történet erkölcsi kérdést jár körbe
• parafrázis (átírás, átemelés): Biblia, Jónás próféta történetét eleveníti fel, a saját sorsával azonosítja (Jónás története még megjelenik: Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása, Michelangelo: Az utolsó ítélet, Batizi András: Jónás prófétának históriája).
• szellemi önéletrajz: a bibliai történet és saját léttörténete közti párhuzamot mutatja be.

A mű négy részből áll, szerkesztési elve a késleltetés. Egy részének eseménysora a külvilágban, másik része Jónás tudatában játszódik. Az ellentétpárok mozgatják az eseményt;

• Jónást elhívja az Úr ↔ megszökik
• Isten megbünteti ↔ megmenti
• Jónás meggyőződik arról, hogy Ninivének pusztulnia kell ↔ az Úr nem pusztítja el
• Jónás alakja magasztos ↔ komikus, kissé groteszké válik

Jónás általános magatartásformája: sorsa elől menekül folyamatosan. Babits ebben a küldetésvállalásra, erkölcsi kötelességvállalásra figyelmeztet ® prófétai szerep

A mű hangneme patetikus (archaizmus: bibliai ódonság, latinizmus), néhol ironikus-komikus.

Jónás imája (1939.)

Nem kötődik a Jónás könyve c. mű cselekményéhez; különálló ima, könyörgő fohász, az emberi helytállás tragikus verse. A régi szavak hűtlenségéről beszél, újra szólni akar, bátran, a halál gondolata sürgeti.