A népszerű elbeszélő műfajokat általában úgy tartjuk számon, mint a cselekményes, eseményekben és fordulatokban bővelkedő elbeszélés tipikus eseteit. A detektívtörténet cselekménye alapvetően és nyilvánvalóan ismétlés. Sok benne a sablon, a séma. A detektívtörténetek célja a jó értelemben vett izgalom felkeltése, az intellektuális szórakoztatás és sok esetben az elmetorna. A műtéma azok számára lehet érdekes, akik szeretik a rejtvényeket.
A középpontban mindig valamilyenfajta bűn (gyilkosság, lopás) áll. A főszereplő a detektív, akinek célja bűn felderítése. Az esetet gyakran nem ábrázolják, csak a következményeket. Elbeszélésmódja retrospektív, azaz a nyomozó visszafejti az eseményeket. A detektívregényben fontos a narrátor szerepe. Állandó feszültségben tartja az olvasót, gyakori késleltetéssel fokozza az izgalmakat.
- az olvasónak a nyomozóéval egyenlő esélyeket kell biztosítani a rejtély megoldására
- sem a detektív, sem más hivatalos nyomozó közeg nem lehet a tettes
- logikus következtetés vezessen a leleplezéshez
- kell szerepelnie egy nyomozónak, aki feltárja az áruló nyomokat és ezek eredménye révén eljut a megoldáshoz (kivétel: Agatha Christie – Tíz kicsi néger)
- a detektívtörténet kötelező bűnesete a gyilkosság
- a bűntett indítóoka mindig legyen magánjellegű
- az olvasót látszólag be kell avatni a nyomozás folyamatába, anélkül, hogy leleplezhetné az elkövetőt
- a detektívnek a történet végén meg kell neveznie a bűnöst
A detektívregény a krimi műfajának egyik lehetséges témája. Megteremtője Edgar Allan Poe amerikai író, költő, novellista és kritikus. Első főszereplője C. Auguste Dupin. Az író egy esszével kezd, amiben az elemzőképességről beszél. Szerinte a nyomozáshoz nagyon fontos a jó logika és az elemző-, ill. megfigyelőképesség.
Őt követi Sir Arthur Conan Doyle angol író mesterdetektíve, Sherlock Holmes. A nyomozó módszerét a természettudományos analízisből meríti. A jelenségek megfigyeléséből vonja le a következtetést, s a következtetéseket logikai láncolatba rendezi. Holmes mellett többnyire ott van Dr. Watson, a jó szándékú kisember, a történetek lejegyzője.
Agatha Christie brit írónő, a „krimiírás koronázatlan királynője”. Agatha az első világháború ideje alatt a torquayi kórházban ápolónőként, majd vizsgáit letéve egy új gyógyszerlaboratóriumban dolgozott. Első detektívalakja a híres Hercule Poirot volt. Később központi szereplő megváltoztatására hozta Miss Marple-t is, de sok más műve is készült.
Tíz kicsi néger (1939.)
Agatha Christie egyik leghíresebb és legjobb műve. Először „Tíz kicsi indián” címen volt kiadva (a néger rasszista kifejezés). A mű a megtorlás (gyilkosságot gyilkossággal?), a bűn (maradhat-e bűn büntetlenül?) és a lelkiismeret kérdéskörét járja körbe.
Az első helyszín a vonat, ott találkoznak a szereplők, akik a szigetre utaznak, de nem tudják, hogy mi célból. A Néger-szigetre hívták őket (néger fejre hasonlít).
A szigetre érkezve senki sem fogadja őket, a két (friss) házvezető sem ismerte még a meghívó küldőjét (Mr. V. A. Lacky = „valaki”), a szigeten lévő rejtélyes villában szállnak meg. A vihar miatt nincs lehetőség a hazaútra sem.
Nem tudják, hogy mégis miért jöttek ide, de elkezdenek szorongani, mivel nem sejtették, hogy többen is lesznek ott. Megismerjük a szereplőket név szerint is (különböző nem, foglalkozás, stb.), látszólag nincs kapcsolat közöttük, majd a gramofonba bemondják vacsora alatt bűneiket; mindannyian elkövettek valamilyen halállal járó bűnt, és mind megúszták.
- Wargrave (bíró): egy embert halálraítélt, annak ellenére, hogy volt bizonyíték ártatlanságára
- Vera (tanárnő): nevelőként/dadaként dolgozott, hagyta meghalni a gyereket, hogy örökölhessen
- Armstrong (orvos): ittasan operált meg egy hölgyet, aki emiatt meghalt
- Emily Brand (vénasszony): kidobta terhes szobalányát, aki emiatt öngyilkos lett
- Mr. és Mrs. Rogers (komornyik és házvezetőnő a szigeten): előző megbízójukat hagyták meghalni, hogy megörökölhessék vagyonát
Pszichológiai csapda: félnek az elszámolástól, tartanak egymástól is, mert mindenki gyilkos. Mindenki elkezdi a többieket figyelni. Visszavonulnak a szobájukba, Vera meglátja a Tíz kicsi néger című versikét, amit gyerekkorából már ismert, és tíz darab figurát.
Tíz kicsi néger éhes lett egyszer, s vacsorázni ment,
Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s maradt kilenc.
Kilenc kicsi néger későn feküdt le, s rosszat álmodott,
Egy el is aludt másnap, s nem maradt csak nyolc.
Nyolc kicsi néger sétára ment egy szép kis szigeten,
Egy ott is maradt örökre, s így lettek heten.
Hét kicsi néger tűzifát aprít, gyújtóst hasogat,
Egyik magát vágta ketté, s már csak hat maradt.
Hat kicsit néger játszadozik a kaptárok között,
Egyet megcsíp egy kis méh, és nem marad csak öt.
Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét,
Egyik bíró lesz a végén, s nem marad csak négy.
Négy kicsi néger állatkertben jár, egy nagy medve jő,
Egyet keblére ölel, és így marad kettő.
Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd,
Egyik pecsenyévé sül, és nem marad, csak egy.
Egy kicsi néger magára hagyva árván ténfereg,
Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek.
Rájönnek, hogy egyedül vannak a szigeten. Marston hal meg először, ciánkáli kerül az italába. Vera szobájában az egyik néger figura eldől. A többi haláleset: Mrs. Rogers túladagolta az altatót; a tábornokot leütötték, ekkor jöttek rá, hogy a gyilkos a szigeten van, de rajtuk kívül nem találnak senkit. Mr. Rogers fejébe fejszét vágtak.
Végül Verának egy kötelet készítettek ki a szobájába, és bár megnyugszik, hogy nincs ott a gyilkos, akár menekülhetne is, de a bűntudata gyötri, és felakasztja magát.
Epilógus: Rendőrök beszélgetnek, fáziskéséssel járnak a bűnös mögött, tanácstalanok. Előkerül Wargrave bíró levele, ő volt a gyilkos. Igazságosztó akart lenni, de nem tudta hajlamait teljesen kiélni bíróként, gyilkolni akart. Ártatlanokat nem akart megölni, ezért bűnösöket keresett, saját maga felett is ítélkezett. Leleplezte magát, hogy lássa a világ, mennyire zseniális, tettét „tökéletes sorozatgyilkosságnak” nevezi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése