Irodalom: Radnóti Miklós eclogái

Az 1930-as években a Pásztori Magyar Vergilius c. kötet számára lefordította Vergilius IX. eclogáját. Valószínűleg tíz verset akart ilyen formában megírni. Az eclogák összefoglaló szerepet töltöttek be Radnóti költészetében. Az utolsó évek félelmét és reményeit fejezték ki, bemutatták a történelmi eseményeket és a költő érzésvilágának hullámzását.

Átvette Vergiliustól a párbeszédes formát, eleinte a szereplőket (pásztor és költő), de igazából egyazon személy volt két szerepben. Hexameteres formában írta meg az eclogákat, a bukolika stílusjegyeit mutatják.

Első ecloga (1938.)

• latin mottóval kezdődik Vergilius Georgicájából
• legközelebb ez áll a vergiliusi mintához: párbeszédes, hexameteres
• a Pásztor a beszélgetőpartnere
• bukolikus idillként indul a vers; a pásztori kép (a tavasz, a nyugodt kép) csak háttér, de szertefoszlik, kiderül, hogy nem igazi tavasz (rávicsorít a jég)
• a természetben lévő védettség jelenik meg, de ott van az embertelenség, kegyetlenség megsejtése
• lehet, hogy a háború előszele csak átverés, "április bolondja"
• Radnóti szerint meg lehet szokni ezt a közeget, közönyt mutat "Már néha nem is fáj, - undorodom csak."
• a spanyol polgárháborúban etnikai alapon kiirtották az embereket, meghalt Frederico Garcia Lorca, "hát nem gyászolta meg őt Európa?"
• azt a kérdést feszegeti, hogy mi lehet egy költő dolga, tehet-e egyáltalán valamit? - a párbeszéd szerint nem
• József Attila halála; "nemet intett" a körülötte lévő világra (öngyilkosság)
• tölgyhasonlat (ars poetica) segítségével saját hozzáállását mutatja, az emberi tartás értékét jelképezi (a tölgy megjelenik Berzsenyinél (ott féreg ette belülről az erős fát), valamint Arany Jánosnál a Tölgyek alatt c. versben)
• igazából nem párbeszéd, hanem saját vívódását írja le
• fehér kereszt a fán = sárga csillag, megbélyegzés
• a végén visszatér az idilli természeti kép, az alkotói munka és a belső kényszere váltja fel a reménytelenséget

Negyedik ecloga (1943.)

• párbeszédes forma, a Hanggal beszélget a költő
• a háború megélése, a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság érződik a versből
• a vergiliusi hagyomány már csak nyomokban van jelen, a "párbeszéd" is néha monológgá alakul át
• a Hang a pozitív pólus
• eltűnik a pásztor alakja, Vergiliusnál az egyik szereplő mindig a pásztor volt
• a bizonytalanság ellenpólusaként megjelennek idilli pillanatképek is, de érződik a fenyegetettség
• nem hexameteres
• a szabadság, a halál /halálfélelem kérdése merül fel "Szabad leszek, a föld feloldoz"
• a szorongásmentes szabadságra vágyik
• a harag és a megbocsájtás kérdését veti fel, halálra ítélték, ezt nehéz tűrni méltósággal
• rapszodikus mű: szélsőséges hangulatok megjelenése
• sok az elhallgatás

Hetedik ecloga (1944.)

• már a fogolytáborban írta Lager Heidenauban, a bori notesz első költeménye
• csak címben idézi fel az eclogákat, valójában helyzetjelentés a munkatáborról, tárgyias részletességgel írja le a körülményeket
• valamint szerelmes vallomás, párbeszédszerű monológ, ötször szólítja meg hitvesét
• különböző valóságsíkok váltakozása jelenik meg (álom és valóság, fogolytábor és otthon, jelen és múlt)
• a költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsét még a tábor embertelen világa sem szüneti meg
• a valóság és a vágyak messze állnak egymástól, csak az érzelmekbe tud kapaszkodni (talán van visszaút, talán Fanni várja otthon)
• a történelem játékszerei a munkatáborosok
• a megjelenő valóság szürrealista; rémképek, férgek, bolhák ostroma
• nincs párbeszéd, nincs pásztor szereplőként, nincs idilli kép
• hexameterben íródott
• a vers a szerelmi ihlet és idill költészetét zárja le

Második ecloga (1941.)

• ellentéteken alapul, belső vívódás szerepel
• a költő a Repülővel beszélget (repülő ember = pilóta) arról, hogy a háború gyilkológéppé tette
• az emberek a háborúban kiszolgáltatottak, még akkor is, ha látszólagosan hatalmi pozícióban vannak
• mély érzések jelennek meg
• humánus, nem az ellenséget mutatja, hanem azt, hogy ők is áldozatok

Harmadik ecloga (1941.)

• félig párbeszéd, kicsit olyan, mint egy fohász/ima
• a háború rettenetében is képes akar lenni az írásra, alkotásra
• monologikus/képzelt dialógus

Ötödik ecloga (1943.)

• Bálint Györgynek állít emléket (sorstársa a költőnek, korábban deportálták, eltűnt, nem tudnak róla semmit)
• saját sorsát vetíti előre, megérzi jövőképét
• monologikus/képzelt dialógus

"Hatodik ecloga" (1944.)

• az eredeti kéziratban még Hatodik ecloga volt a címe, később átnevezte
• Töredék a neve, nincs kész a vers, hiányos
• kiemelte az ecloga-sorozatból
• monologikus/képzelt dialógus

Nyolcadik ecloga (1944.)

• biblikus történetet elevenít fel
• beszélgetés: a költő Náhum prófétával beszélget a prófétai létről; egyben teher és áldás (Babits - Jónás könyve)
• magával szemben is próbálja tisztázni, hogy mibe lehet kapaszkodni, hogyan lehetne teljesíteni saját "prófétai" feladatát, ezt a létet tekinti kapaszkodónak