A barokk a reneszánszot felváltó időszak. A refeudalizáció és az ellenreformáció hatására alakult ki. A három részre szakadt, törökellenes háborúkat folytató országban kedvelt témává válik a kereszténység, megújul a katolikus letargia (az új képviselők főleg a jezsuiták, leghíresebb közülük Pázmány Péter). A kor az eposzt megújítja és feleleveníti; az irodalmi művek bonyolultabbá válnak, megjelennek bennük az elkápráztatáshoz szükséges eszközök.
Zrínyi Miklós 1620-ban Ozaly várában született, családtagjai elkötelezett keresztények voltak, a törökellenes harcokban is részt vettek. Apja fiatalon meghalt, Miklóst és öccsét Pázmány Péterre bízták. Egész életét a hatékony védelmi rendszer kiépítésére áldozta, a Szigeti veszedelemhez a téli hadjárati szünetekben fogott hozzá, 1645-46 telén készítette el.
Egyéb művei közé sorolható a Tábori kis tracta (hadviselésről szóló könyv), a Vitézhadnagy (ideális hadvezér), a Török áfium (konkrét törökellenes hadsereg felvázolása).
1644 novemberében vadászatot rendeztek, egy vadkan megölte.
1566-ban volt Szigetvár ostroma, Zrínyi dédapja védte, erről szól a Szigeti veszedelem.
A mű barokk eposzi szerkezettel rendelkezik; bonyolult (elkápráztatás céljából), monumentális kompozíció, több síkon is játszódik.
Cselekmény:
- valóság (a török pasa Várpalota felé indított hadjárata elért Szigetvárhoz is)
- elképzelt világ/ isteni rendelkezés (a magyarok elfordultak az istenektől, emiatt küldi Isten a törököket)
- fontos rész Zrínyi imádkozása Szűz Máriához (magyarok védőszentje) a magyarság támogatásáért és kegyelemért
- a törökök túlerőben voltak, a magyarok viszont "erkölcsi" fölényben (, mert keresztények)
- megjelennek kis epizódok: kisebb csaták zajlottak, szerelmi szálak jelentek meg, a törököknél mindez csak felszínes volt
- a történek végkifejletét már előre lehetett érezni; Zrínyi kirohant a várból annak ellenére, hogy tudta, hogy el fog bukni, de megsebezte Szulimánt (, aki a valóságban egy fertőzésbe halt bele)
- a mű angyali jelenettel zárul, látomásszerűen a katonákért leszállnak az angyalok és elviszik őket a mennybe (, úgyhogy nem volt felesleges az önfeláldozás)
- műfaja: eposz, nagyepikai alkotás (15 ének, 1566 versszakból áll)
- forrásai: antik eposzok, krónikák
- főhőse természetfeletti képességekkel rendelkezik, cselekedetei egy egész közösségre hatással vannak (lepattantak róla a lövedékek, Athleta Christi-nek, avagy Krisztus katonájának nevezik)
- patetikus fogalmazásmód: epikus hasonlatok, nagy körmondatok, túlzások (pl. felnagyított csata)
- propozíció (témamegjelölés): "Fegyvert s vitézt éneklek"
- invokáció (fohász): "Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt"
- enumeráció (seregszemle): ellentétek alkalmazása jelenik meg; a törökök számbeli előnyben, a magyarok erkölcsi fölényben állnak
- deus ex machina: isteni beavatkozás, a magyarok elfordultak az istenektől, emiatt küldi Isten a törököket, illetve később a harcban túlvilági seregek (angyali légiók, pokolbeli szörnyek)
- istenek: keresztény mitológia karakterei (Szűz Mária, Jézus Krisztus)
- nincs reneszánsz arányosság, csúcspontja a tizedik ének
Zrínyi Miklós saját korának figyelmét akarta felhívni a problémákra, de visszhang nélkül maradt. A művet a 18. században "fedezték fel" újra, a reformkorban fontos szerepet játszott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése