Történelem: Mátyás király uralkodói portréja

Mátyás 1458-ban kerül hatalomra, 1490-ig uralkodik. Apja Hunyadi János, anyja Szilágyi Erzsébet, (idősebb) testvére Hunyadi László.

Trónra jutása

Apja halála után kiéleződik a bárók (nagy birtokokkal rendelkező, befolyásos nemesek) harca; a Hunyadi liga ellen kialakul az ún. Garai-Cillei liga (Garai Miklós és Cillei Ulrik vezetésével), ami elsősorban Nándorfehérvárt akarja megszerezni. Cilleit megölik Nándorfehérváron, ezért a Hunyadi fiúkat a büntetlenség ígéretében Budára viszik. Hunyadi Lászlót lefejeztetik, Mátyást pedig V. László udvarába küldik.

V. László váratlanul meghal, Szilágyi Mihály (Szilágyi Erzsébet testvére) és Garai Miklós közösen Mátyást akarják trónra juttatni. A bárók közt kötött szegedi egyezmény alapján sikerül is nekik.

1458-as országgyűlés: Mátyást királlyá választják, feleséget kell neki találni. Podjebrád György lányával akarnak házasságot kötni, de Podjebrád meghal.

Mátyás felveszi a kapcsolatot III. Frigyes  német-római császárral, akinél a magyar koronázási emlékek vannak.

1463. bécsújhelyi egyezmény: Mátyás visszakapja a szent koronát, viszont ha fiú utód nélkül hal meg, a trón a Habsburgokat illeti.

1464. Mátyás koronázása Fehérváron.

Mátyás politikája, a hatalom megszilárdítása

• a báróktól és részben a rendektől is független államszervezetet hoz létre
• megerősíti a köznemesség jogait, a rendi monarchia központosítására törekszik
• a rendekre, a Hunyadiakra és a köznemességre támaszkodik
• a fontosabb pozíciókba bizalmasait ülteti

Államszervezeti reformjai

• növeli a szakképzett ítélőmesterek számát
• nem a származást, hanem a szaktudást részesítette előnyben (, látványos karriereket lehet látni pl. Bakócz Tamás, aki parasztlegényből lett esztergomi érsek)
• jövedelem (1464-71. között kerülnek sorra legfontosabb gazdasági intézkedései)
• nemesfém-monopóliumot vezet be újra
• a régi adókat új néven vezeti be
• füstpénz (20 dénár/kémény, kapuadó helyett), koronavám (külkereskedelemre kirótt vám, harmincadvám helyett)
• rendkívüli hadiadó (1 aranyforint, legnagyobb tétel), a Fekete Sereget jól kell megfizetni
• évi 750 ezer forint a bevétele

Hadsereg

• zsoldossereg, banderiális (Károly Róbert által kialakított hadszervezési forma)
• fenntartása állandó, a királytól függő
• akár 15-20 ezer zsoldosból áll, az 1470-es évek végére 30 ezer főből
• modern, négy fegyvernemből áll: nehézlovasság, könnyűlovasság, tüzérség, gyalogság
• főleg hódításra használja
• nyugati hódításainak célja a német-római császári cím megszerzése, először cseh király szeretne lenni, ehhez Ulászló lengyel királlyal kell megküzdenie, végül Sziléziát és Morvaországot kapja meg, a tényleges hatalom Ulászlóé
• déli harcai a törökök ellen zajlanak, aktív védekező politikát folytat (kerüli a döntő összecsapást, a kettős déli végvárrendszer segíti)
• 1463-ban elfoglalja Jajcát
• 1476. szabácsi csata  (Szabács várát a törökök építették, amint készen lett, elfoglalja a Fekete Sereg)
• 1479. Kenyérmező: Mátyás véglegesen győz (Kinizsi vezetésével), békekötés (1520-ig tart)

A reneszánsz uralkodó

• nagy hangsúlyt fektet a kultúra fejlesztésére (pl. könyvkiadás)
• létrehoz könyvtárat (könyvei a fekete holló latin nevéből (corvus) corvinák lesznek)
• 1470-ben megnyitják Hess András nyomdáját
• itáliai szakembereket hívat az udvarába (pl. Bonfini, Galeotto Marzio)
• bevezette a nápolyi etikettet (késsel és villával való étkezés)

Trónutódlás

• csak törvénytelen gyereke (Corvin János) születik
• tárgyalásokat folytat III. Frigyessel, de ő nem hajlandó kompromisszumra, így Mátyás sereggel indul ellene
• 1485. megkezdődik Bécs ostroma, ide helyezi át a székhelyét

Összegzés

Mátyás politikai rendszere túlzottan személyhez kötött (, tekintve, hogy saját embereire támaszkodott csakis), halálával összeomlott. 

Az utókor számára legendák maradtak fenn, a mindennapokban "Mátyás az igazságos"-ként is emlegetik (megvédte a parasztokat a földesúri túlkapásokkal szemben, viszont az adókat is rájuk rótta ki).