Történelem: Deák Ferenc szerepe a kiegyezés létrejöttében

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a megtorlást, 1850-ben a kormányzás váltotta fel; Ferenc József meneszti a közutálatnak örvendő Haynaut, mert egész Európa megvetette Ausztriát módszerei miatt. Az új kormányzat célja Magyarországot végleg beolvasztani a monarchiába.

1850-ben kezdődik Ferenc József neoabszolutizmusa (nem koronáztatta meg magát), belügyminisztere Alexander Bach (Bach-korszak 1859.). Fő pillérei a hadsereg, a hivatalnoki réteg és a birodalmi arisztokrácia.

A magyar vezetői réteg nem támogatta az abszolutizmust, az ellenállás formái:

• passzív ellenállás: semmilyen formában nem működnek együtt a rendszerrel, véleményüket jelképesen nyilvánítják ki (pl. Deák szabotálja az adófizetést, mert hotelben lakik; nem vállal hivatalt; bizonytalanná teszi a kormányt)
• a költők lázadó verseket írnak, a festők lázító képeket festenek (pl. Arany János nem hajlandó Ferenc Józsefről dicsőítést írni, helyette írja meg A walesi bárdokat)
• aktív/fegyveres: merényletek, tüntetések, mindig letartóztatják őket (pl. Noszlopy Gáspár, Rózsa Sándor: fegyveres felkelések)
• emigráció (pl. Kossuth bejárta Törökországot, Európát, USA-t)

A neoabszolutizmus kudarca: Ausztria megpróbál nagyhatalmi politikát folytatni, de nem sikerül neki.

1859. menesztik Bachot.

1860. októberi diploma: 1848. előtti állapot visszaállítását ajánlja; Deákék nem fogadják el.

1861. februári pátens: erősíti a birodalmi központosítást; Magyarország képviseltetheti magát, visszaállíthatja a vármegye-rendszert, a hivatalos nyelv a magyar lehet; Deákék nem fogadják el („nem engednek a ’48-ból”).

A magyar vezetői réteg két részre szakad:

• felirati párt: felirat formájában akarja elutasítani (a felsőtábla ellenőrzi); elfogadják Ferenc Józsefet uralkodónak; Deák a képviselőjük
• határozati párt: határozat formájában akarja elutasítani; nem fogadják el Ferenc Józsefet; Teleki László, Tisza Kálmán a képviselőjük
• Szavazással döntenek, a feliratiak győznek, Teleki öngyilkos lesz. Az uralkodó feloszlatja a magyar országgyűlést, az udvar visszatér az abszolutizmushoz.

Schmerling provizóriuma (1861-1865.)

Erősödik a hajlam a megegyezésre; Ausztria gyengül (illetve félnek, hogy az olaszok után a magyarok is elszakadnak a birodalomtól), Deákék pedig nem tudják tartani a passzív ellenállást és rájönnek, hogy az ország fejlődéséhez pénz kell, de hitelt csak az osztrák bankok adhatnak.

1864-65. Deákot követség keresi fel a megegyezéssel kapcsolatban.

1865. Húsvéti cikk (Deák által): kompromisszumkészség, birodalom fenntartása a ’48-as törvényekkel, szükségesek a közös ügyek (pénzügy, hadügy, külügy).

nyara: menesztik Schmerlinget.

1865-67. Ferenc József megszünteti az abszolutizmust, és ismét összehívja az országgyűlést.

1867. Ferenc József elfogadja a feltételeket és a ’48-as törvényeket Andrássy Gyulát választja miniszternek.

• március: kiegyezési törvények elfogadása.
• június: Ferenc József megkoronáztatja magát.
• december: közös miniszterek megválasztása.

Megalakul az Osztrák-Magyar Monarchia kétközpontú alkotmányos monarchiaként. Ezt az új korszakot a dualizmus korának nevezzük.

A kiegyezési törvény, mely a pragmatica sanctio 1723-as elveire épül, kimondja: a két ország önállóságát, egyenlőségét, illetve, hogy elválaszthatatlan és kölcsönös védelemmel tartoznak egymásnak.