Történelem: Ipari munkásság a XVIII-XIX. századi Angliában

Az ipari forradalom az előfeltételek kialakulásával kezdődik, amikor a hosszú 16. században (1492–1640, de csak Angliában) elkezd erősödni a szekunder szektor, vagyis az ipar. Az ipar növekedése a nagyüzemi mezőgazdaság terjedésével összefüggő folyamat, ahol a komponensek egymást erősítik: a nagyüzemi mezőgazdaságnak szüksége van iparcikkekre és kevesebb munkaerőt igényel, az ipar felszívja a felszabaduló munkaerőt és ezzel lehetővé válik a többlettermelés.

Az 1700-as évek végét a kettős forradalom időszakának is szokták nevezni; a politikai kibontakozás mellett létrejövő gazdasági fellendülést hívjuk ipari forradalomnak, melynek lényege, hogy a kézműipart felváltja a gyáripar.

Az ipari forradalom először Angliában bontakozott ki, mivel az országban már megvoltak a feltételei az ipari forradalom kibontakozásának;

• jelenlévő szabad munkaerő (a bekerítések során elüldözött parasztok azt iparban kerestek munkát);
• a föld az angol polgári forradalom után a polgárok tulajdonát képezte a gazdag polgárságnak érdeke volt a fejlesztés (vetésforgó, műtrágyázás, gépesítés);
• ugyanakkor a korszerű mezőgazdasági eszközök, módszerek növelték a termésátlagokat ® lehetővé tették a megnövekedett ipari munkásság eltartását is.
• Jelen volt a jól működő angol hitelszervezet (Angol Bank 1694) ® lehet a fejlesztésekhez hitelt is felvenni.

Anglia földrajzi helyzetéből adódóan is előnyöket élvezett:

• sűrű csatornahálózata van: szállítás alacsony költségei
• nyugat-európai fekvés: élénk kereskedelem az Újvilággal

• a kereskedelem igényli az árutermelés fejlődését: gyárak létrejötte, a manufaktúrákban a munkafolyamatok szétválasztása mind elősegítették a forradalom kibontakozását.

Az ipari forradalom folyamata

Textilipar fejlődése

A gépesítés folyamata költséges ® a fellendülés azokban az ágazatokban mehetett először végbe, ahol viszonylag kis tőke befektetésével, rövid idő alatt nagy haszonra lehetett szert tenni.

Tipikusan ilyen a textilipar. Különböző találmányok tették eredményessé a munkavégzés hatékonyságát (pl. Hargreaves: fonógép („fonó Jenny”), Kay: repülő vetélő, Cartwright: szövőszék).

Új közlekedési eszközök a szállításban – alapjuk James Watt gőzgépe (1769)

• a vasút (Stephenson) lehetővé tette , hogy gyorsabban, nagy mennyiséget szállítsanak.
• a vízi szállítást Fulton gőzhajója könnyítette meg

Bányászat fellendülése: a gőzgépek vasat (acélt) és szenet igényelnek.

Mezőgazdaság: a népesedés és városiasodás meggyorsította a mezőgazdaság fejlődését:

• a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó
• megjelennek az első gépek: arató-, vető-és cséplőgép
• megnő az élelmiszertermelés mértéke (fontos a korábban importált burgonya)

Iparvárosok kialakulása

Iparvárosok: azok a városok, ahol a gyárak megépültek ® a lakosság jelentős részének a gyári munka biztosította a megélhetést. (A legelső iparváros Manchester volt (textilipar).)

Gazdasági fejlődés

Bányászat fejlődése: a gőzgép terjedése vasat és szenet igényel

Közlekedés fejlődése: vasúthálózat kiépülése

Szabad verseny elterjedése: a gyárosok versenye a vevőkért ® cél az egyre olcsóbb áruk előállítása ® új találmányok, gépek bevezetése ® fejlődik a gazdaság. (Nevét onnan kapta, hogy a törvényeknek köszönhetően szabadon lehetett gyárakat alapítani, új eszközöket kipróbálni.)

A szabad verseny eredménye:  „A nagy halak megeszik a kis halakat.” ® a versenyben az győzött, akinek több pénze volt fejlesztésre ® a szegényebb gyárosok hamar tönkrementek, a gazdagok viszont óriási vállalatokat hoztak létre.

Társadalmi következmények

A közegészségügy megszervezése következtében a népesség addig példátlan arányban megszaporodott (Anglia lakossága 1740 és 1850 között megháromszorozódott).

Városiasodás: a városi életforma terjedése;

• nagyvárosok születése (pl. London)
• belvárosok: cityk kiépülése (bankok, üzletközpontok, bevásárlóházak)
• külvárosok: gyári övezetek kialakulása

A kapitalista társadalom kialakulása

Kapitalizmus: az újkorban az ipari forradalom után kialakult társadalmi rend. Nevét a pénzről kapta. (capital = tőke, pénz) Mai társadalmunk is kapitalistának számít.

A munkásmozgalmak elterjedése

Munkásmozgalom: a munkások (proletárok) küzdelme a gyárosokkal szemben.

A mozgalmak célja: a munkakörülmények javítása:

• több fizetés
• jobb körülmények (tisztaság, ebédszünet stb., )
• gyermekmunka eltörlése (kezdetben a gyárosok gyerekekkel dolgoztattak  kevesebb fizetésért)
• hosszú műszakok eltörlése (8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás)

Az első munkáspárt az Angliában megalakuló Chartista párt volt. Nevét onnan kapta, hogy vezetői egy jogbiztosító népalkotmányt, Angolul Chartert- dolgoztak ki, ebben a munkásosztály részére politikai jogokat, általános egyenlő és titkos választójogokat követeltek.

A munkásmozgalom formái:

• géprombolás (ludditák)
• munkabeszüntetés (sztrájk)
• segélyegyletek az öregek, betegek, özvegyek és munkanélküliek részére
• szakszervezeti mozgalom: választott képviselők útján tárgyalnak a gyárosokkal
• fegyveres felkelés: ha nem láttak más megoldást, hajlandók voltak harcolni is.

19. század közepe:

• megvalósult a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság
• a szakszervezetek is szabadon tevékenykedhettek
• a válság hatására Európa-szerte sztrájkok robbantak ki (1857.)
• választójog a kispolgároknak és a szakképzett munkásoknak (1867.)
• Nemzetközi Munkásszövetség (Internacionálé) megalakulása (1864.); Marx kemény küzdelmet folytatott az Internacionálé különböző irányzataival, amik tönkre is tették a szervezetet.

A 19. század végére új probléma jelentkezett:

• a népesség növekedése gazdasági növekedés nélkül.
• a túlnépesedés részben az ipari forradalmakra vezethető vissza, illetve az orvostudomány fejlődésének következményeként a halandóság leszorítása;
• az emberek jobban és célszerűbben táplálkoztak.
• a városokban fokozódott a társadalmi elkülönülés: kialakultak az elegáns belső kerületek, a külvárosok munkásnegyedei és az elővárosok családias villanegyedei.

A társadalmi problémák megoldására újabb ideológiák születtek:

• a pozitivizmus (Auguste Comte); racionális megközelítés és a tudomány pozitív szerepének hangsúlyozása az életünk javításában
• az optimizmus (Leibniz); olyan életszemlélet, amiből nézve a világ jó, vagy kedvező hely
• a pesszimizmus; optimizmus ellentéte
• posszibilizmus/opportunizmus ; az alkalmazkodók, de elutasították az osztályharcot

A külvárosokban öntudatra ébredt, írni, olvasni tudó nagyüzemi munkások laktak; kialakították saját életformájukat, a nagyvárosi életformát.

• a középosztály (middle class) magába foglalta a kis- és középvállalkozókat, farmereket, értelmiséget és a munkástömegektől elkülönülő munkásarisztokráciát ® szilárd többpárti demokrácia