Történelem: A második világháború előzményei és a német agresszió

1933.  Németországban Hitler vezetésével uralomra jutott a fasizmus.

1935. népszavazás a Saar-vidékről Hitler csapatainak „felügyelete mellett” - sikerül a terület visszaszerzése

• általános hadkötelezettség bevezetése

1936. a Rajna-vidék remilitarizálása (katonai megszállása)

Közben Olaszország meghódította Etiópiát.

1936. október 25. német-olasz szerződés alapján létrejött a „Berlin-Róma” tengely, 

• november 25. pedig Németország és Japán megkötötte az antikomintern paktumot, amelyhez Olaszország is csatlakozik. - Berlin-Róma-Tokió tengely (Gömbös Gyula nevezte el)

1938. Anschluss: Németország egyesül Ausztriával

• szeptember: müncheni szerződés: Csehszlovákia feldarabolása, újabb területek megszállása
•  Hitler ösztönzésére Tiso szlovák politikus függetlenné nyilvánította Szlovákiát  megszűnt Csehszlovákia
•  A német csapatok másnap bevonultak Prágába, s létrehozták a Német birodalomhoz csatolt Cseh-Morva Protektorátust. 
• november: első bécsi döntés (Hitler és Mussolini): Magyarország megkapja a Felvidék magyarok lakta területeit (cserébe csatlakozik az antikomintern paktumhoz és megalakul a magyarországi németek náci szervezete, a Volksbund)

Idáig Hitler mindent megtehetett, az antant elnézte neki, mert tudták, hogy katonailag ő a legerősebb Európában.

Hitler következő áldozatának Lengyelországot nézi ki, követeli a lengyelektől Danzig szabad várost.

Egyezséget köt a Szovjetunióval: ez a Molotov-Ribbentrop paktum: „megnemtámadási szerződés” Németország és a Szovjetunió között; a két ország felosztja egymás között Lengyelországot.

Anglia és Franciaország figyelmezteti Hitlert: ha megtámadja a lengyeleket, hadat fognak neki üzenni.

1939. szeptember 1. Hitler lerohanja Lengyelországot:

• nem tart senkitől, mert katonailag még mindig ő a legerősebb
• azt hiszi, az antant nem üzen hadat, mivel eddig mindent eltűrtek neki
• szeptember 17. a Szovjetunió is támadásba lendült Lengyelország ellen és a titkos záradékban megjelölt vonalig nyomult előre 

Anglia és Franciaország teljesítette a segítségnyújtási kötelezettségét és szeptember 3-án hadat üzentek Németországnak.

A hadseregek farkasszemet néztek egymással, de lövöldözésre ritkán került sor; az antant még nem tudott, Hitler még nem akart támadni.

A furcsa háború (1939 ősze – 1940 tavasza)

1940 áprilisában kezdődött az északi hadjárat; a németek elfoglalták Dániát és Norvégiát

május: német támadás indult Hollandián és Belgiumon keresztül, 

• kijáratot nyer az Északi-tengerre - könnyen beszállíthatja a Skandináv-félsziget ásványkincseit (pl. svéd vasérc);
• több irányból támadhatja meg a franciákat
• a Maginot-vonal megkerülésével kettévágták a szövetséges erőket /Angliát és Franciaországot/
• június: Franciaország elfoglalása (, hajszál híján az angol segítő csapatokat is sikerül az Északi-tengerbe szorítani Dunkerque-nél [dönkerk]). Ugyanúgy megalázza a franciákat, mint ők 1919-ben a németeket: az ország jelentős területét Németországhoz csatolja. 

• Olaszország is hadat üzent Franciaországnak
• augusztus - 1941 nyara: az angliai csata; a német légierő (Luftwaffe) hónapokig bombázza Anglia nagyobb városait. Churchill vezetésével az angolok a végsőkig kitartottak.
• Az angolok nem adják meg magukat, ráadásul bevetik a radart és sok német gépet lelőnek - Hitler rájön, hogy erősíteni kell a hadiflottát és szárazföldi csapatokat kell Angliába átdobni.