Az Oszmán Birodalom közel kétszeresére növekszik, egy nagyhatalom sem vetekedhet vele. Ezzel párhuzamosan Magyarországon a királyi hatalom meggyengül. Mátyás halála (1490.) után II. Ulászló (1490-1516.) kerül hatalomra.
Az uralkodónak saját költségén kell megvédenie az országot, nem szedheti be a Mátyás által kiírt rendkívüli hadiadókat. A királyi jövedelem a negyedére csökken, a Délvidék magára marad, a végvárrendszer fenntartásához nincs elég bevétel, a külföldi segélyeket sokszor elnyeli a királyi udvartartás. A fekete sereget is szélnek eresztik.
Ulászló hatalmának megszilárdítása érdekében megerősíti a rendeket jogaikban és teljesíti követeléseiket. A rendek nélkül nem hozhat döntést sem. A tényleges hatalom a bárók kezébe kerül. II. Ulászló a Habsburgokhoz közeledik a bárók nyomására. A Habsburgokkal való szövetkezés ellenállást váltott ki a nemességből.
A túlságosan erősödő osztrák dinasztia ellen formálódó európai koalíció révén a Habsburgokkal együtt Magyarország is elszigetelődött. A magyar külpolitika a Jagelló-korban folyamatosan a béke fenntartására törekedett.
A főnemesek megerősödnek, Szapolyai János lesz a vezérük (nagy birtokokkal rendelkezik, és a trónra pályázik). A társadalmi feszültség a Dózsa György-féle parasztháborúban tetőzik (Bakócz Tamás keresztes hadjáratot indít a törökök ellen, vezére Dózsa György. Dózsa parasztjai feldúlják az országot, őt kivégzik később).
Ulászló halálakor fia, II. (Jagelló) Lajos (még csak tíz éves, kell neki egy gyám, de nem találnak, így nagykorúsítják, így ő) lesz a király. II. Lajos, látván Habsburg Ferdinánd sikeres ausztriai fellépésén, maga is szembefordult a rendekkel. Először Csehországban, majd Magyarországon indított támadást a bárók befolyása ellen. Az intézkedések ellentétes hatást váltottak ki, a bárók egységbe tömörültek.
A Mátyás korában kötött békéket folyamatosan meghosszabbítják.
1520. I. „törvényhozó” Szulejmán kerül az oszmán trónra. Szulejmán elküldi a köteteit, de Lajos elfogatja őket, ezért Szulejmán megtámadja a végvári vonalakat.
1521. augusztus 29. Nándorfehérvárt elfoglalják a törökök.
Tomori Pál (kalocsai érsek) ekkor kerül a végek védelmére főkapitányként. Nagy Lajos kísérletet tesz a bárók visszaszorítására, de sikertelen lesz. A király reformtervei megbuknak.
Szulejmán hadai tovább indulnak.
1526. augusztus 29. Mohács: a magyar vezetői réteg időben értesül a támadásról, de nem tesz semmit. A király elindul Budáról, de Érdnél bevárja a sereg többi részét. A harc két óra alatt véget ér, sok főpap és főúr meghal (Tomori Pál is például), mivel nagy a török túlerő, rossz a helyszín (mocsaras) és képzetlen a magyar sereg. A magyar állam megbénul.
Szulejmán elindul Budára, ellenállásba nem ütközik. Hazatérésük során Duna-Tisza közét végigpusztítják a törökök. Szapolyai János nem vállalja fel az ütközetet.
KETTŐS KIRÁLYVÁLASZTÁS
II. Lajos halála után nincsen utód; Szapolyai és Habsburg Ferdinánd is szeretné magáénak a magyar trónt. Székesfehérváron megválasztják a birtokokkal és hadsereggel rendelkező, főurak által támogatott Szapolyai Jánost (1526-1540), aki Erdély vajdája. A Habsburg-barát bárók Pozsonyban megválasztják királyuknak Habsburg Ferdinándot (1526-1541).
Ferdinánd zsoldosokat toboroz Szapolyai ellen, aki emiatt Lengyelországba menekül, majd ahogy elfogy Ferdinánd pénze, a zsoldosok elmennek. Szapolyai visszajön, már a törökök is támogatják.
1529. török hadjárat Ferdinánd ellen, a budai várat elfoglalják és átadják Szapolyainak. A török sereg Magyarország belső területeiről nyugatra már nem tud eredményesen hadat viselni a nagy távolság és a hadsereg felépítése miatt.
1538. Ferdinánd és Szapolyai a Váradon megkötött egyezség értelmében közösen elismerik egymás királyságát. A béke értelmében Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra vagy utódaira száll, Szapolyai utódai nevében is lemond a trónról.
AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA
Szapolyai halálával (1540.) megváltoznak az erőviszonyok. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot, hogy a béke megszegésével a csecsemő János Zsigmondot válasszák királlyá. Ferdinánd a váradi egyezmény érvényesítése érdekében Budára indul. Fráter segítséget kér Szulejmántól, a török csapatok 1541-ben bevonulnak és szétverik Ferdinánd hadait. Szulejmán sem látja biztosnak János Zsigmond alkalmasságát a trónra, így az ország megszállása mellett dönt.
1541. augusztus 29. a török csapatok megszállják Budát, Erdélyt és a Tiszától keletre lévő országrészt a csecsemőnek adja.
A VÉGVÁRI HARCOK
A déli végvárvonal helyett új végvárvonal épül ki a hódoltság és a többi országrész határán. Céljuk feltartóztatni a török sereget. Sok véres csata után sikerül célt elérni, a török hiába foglalt el várakat, egész Magyarország területét nem tudta megszállni soha.
Jelentősebb harcok:
1532. Kőszeg (várkapitány: Jurisich Miklós): győzelem „angyalokkal”.
1552. Drégely (várkapitány: Szondi György): egyedül Szondi két apródja marad életben.
Temesvár (várkapitány: Losonczy István): a török árulása: ígéretüket megszegve lemészárolják a magukat megadó várvédőket.
Eger (várkapitány: Dobó István): győzelem Bornemissza Gergely találmányaival.
1566. Szigetvár (várkapitány: Zrínyi Miklós): kirohanás és hősi halál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése