nagoyn belejöttem a gifgyártásba

"(...) nem mondom, hogy nem örülnék egy kedvesebb, aranyosabb gyereknek, aki kimutatja, hogy szeret, (...)"

nagyszerű és varázslatos esszé "a kedvenc dalom" címmel

őszintén szólva, ahogy felírtam a címet, inkább megnyitottam a Word mellett egy újabb bejegyzés létrehozásához ezt az oldalt, mert egyszerűen fogalmam nincs, hogy mit írjak, pedig fürdés közben már elkezdtem rajta gondolkozni.

legalább fél oldalt kell írni A kedvenc számomról. nekem nincs egyáltalán olyanom sem, hogy A kedvenc előadóm, sőt, ha egy előadót kéne választani, a nagyobb kedvenceim albumai közül sem tudnám kiválasztani A kedvenc albumomat. de egy adott albumról sem A kedvenc számomat. jó, hát sikerült ezt keszekuszán megfogalmazni, de megpróbálom valahogy ezzel indítani az esszémet.

kezdetnek:

Igazából nem tudtam, hogy mit válasszak „kedvenc” számomnak, mivel konkrétan nincs pont egy kiemelkedő kedvenc előadóm sem. Lehet akkor is bajban lennék, ha esetleg az általam leginkább favorizált előadók közül egyet kiválasztva egy adott albumról kellene mondani egyetlen egy számot, hiszen azt az albumot is több dal határozza meg számomra, az együtteseket több album -, feltéve persze, hogy a pályafutásuk nem minden részét kedvelem, de olyanra is van példa, ahol minden tetszik -, az én ízlésemet pedig több előadó. Másrészt az is problémaként adódott számomra, hogy ha már tényleg kell választani, akkor mégis mit fogok írni róla?

ez egészen jó megfogalmazása annak, hogy "kedves tanárnő! idióta feladatot adott, ilyen kérdésre egy normális zenehallgató nem fog tudni konkrétan válaszolni. btw fuck you."

Úgy gondoltam, hogy inkább a megszabott terjedelmet átlépve kiválasztok két-három számot, mert sajnos nem voltam képes dönteni végül. A választásom a következőkre esett:

egyrészt egy előadót fájdalmas lenne kiválasztani, hármat is az volt, versenyeztettem egyrészt az előadókat (a Metallica és a Machine Head fix volt, a SlipKnoT-ot meg a KoRn-t viszont nehéz volt eldöntenem), másrészt a Metallicánál kínkeservesen válogattam ki az albumokról tizenkét kedvenc számot, felírtam őket random időrendben, beszámoztam 1-től 12-ig, majd a random.org segítségével párokat alkottam, amikből majd "ügyes leszek és kiválasztom azt, amelyiket jobban szeretem!" nahát, most itt állok a nagyszerű ábrám előtt és wellimfucked életérzéssel indulok neki ennek a feladatnak.

Metallica – The Memory Remains 

Igazából ezt a számot egy hosszabb procedúra során sikerült kiválasztani, öt barátom segített, miután kínkeservesen kiválasztottam 12 olyan számot, amiről szívesen írnék.

miután mind a tizenkét dalt külön beszámoztam, megkevertem, és meglettek a párok, öt kedves ismerőst kezdtem el bombázni a választással, hogy legyen kit hibáztatni majd utólag (magamon kívül). 

a verseny a következő sorrendben zajlott:

első kör: ki kellett választaniuk a számukra szimpatikusabb számjegyet (pl. 5 vagy 2, 4 vagy 10, stb.), így a vastaggal kiemelt számok lettek a befutók:

Ride the Lightning (5) vs. (Anesthesia) Pulling Teeth (2); 3-2

Fade to Black (4) vs. The Memory Remains (10); 2-3

My Friend of Misery (8) vs. Turn The Page (12); 4-1

The House Jack Built (9) vs. All Nightmare Long (1); 2-3

The Unnamed Feeling (11) vs. Welcome Home (6);  3-2

The Four Horsemen (3) vs. One (7);  2-3

második kör: az elsőhöz hasonlóan zajlott, bár fele annyian voltak már versenyben

The Unnamed Feeling (6) vs. The Memory Remains (4); 2-3

All Nightmare Long (1) vs. One (5); 4-1

Ride the Lightning (2) vs.  My Friend of Misery (3); 2-3

harmadik kör: itt a feladat már nem választás volt, hanem külön-külön mindegyiknek adni kellett 0, 1 vagy 2 pontot, így az eredmények:

All Nightmare Long (1) : 1+2+0+2+2= 7 pont

My Friend of Misery (2) : 0+0+0+0+2= 2 pont

The Memory Remains (3) : 2+1+2+1+2= 8 pont

így lett a kiválasztott Metallica számom az, ami. már csak a rizsa kellett a dalszövegről, mert a tanárnő nem tud angolul.

Ez a Metallica Reload c. 1997-es albumán található második dal, amihez klip is készült (a linkben az szerepel). Szerintem könnyen megszerethető (, már a refrént követő fülbemászó „nananana”-rész miatt is), befogadható szám. Nagyjából a dolgok múlandóságának, elfakulásának ellenére való maradandóságot írja le a dalszöveg.

Machine Head – Halo 

Ennél már könnyebb volt a választás, igazából „csak” a két kedvenc albumom közül kellett választani, végül pedig a Halo lett. Teljes verziójában néhány másodperccel több, mint kilenc perces, viszont a klipes, szóló nélküli változata rövidebb. Koncerten nagyon nagy húzása van, és játszani is jó.

Lehet, hogy református iskolában nem illik pont egy ilyen dalt választani, mivel a dalszöveg eléggé az olyan hit ellen szól, ami teljesen elvakultan követi mások „hamis” istenének követeléseit. Mondjuk inkább a vakhitet veti meg, hiszen sok olyan történelmi megvezetést, hadjáratot és háborút is tulajdoníthatunk az egyházaknak, amik elvileg pont a fordítottját képviselik annak, amit mások hitnek neveznek.

Slipknot – My Plague

Itt is két szám között gondolkoztam (a másik címe The Blister Exsists), végül a My Plague lett, mivel nagyon szeretem a refrén dallamát. Itt a dalszöveg valakinek/valakiknek szól, utálatból, undorból mondja el a véleményét arról, ahogy a másik viselkedik vele, ahogy gyötri, és hogy ezt mennyire megveti.

Elmondja neki, hogy nem csak a másikat, hanem magát is ugyanúgy kínozza azzal, amilyen, és hogy nem hagyhatja ezt az egészet, maximum el tudja fogadni a helyzetet.

végre sikerült megírni!!

GYŐZELEM

Használati Utasítás INTJ-khez

Hogyan bánjunk az INTJ-vel?

• Készülj fel rá, hogy tényekkel támaszd alá a véleményed – vagy legalább valami jól hangzó indoklással.
• Ne várd, hogy tiszteljenek téged vagy az álláspontodat, az INTJ tiszteletét ki kell érdemelni.
• Állj készen, hogy elismerd, ha tévedsz. Az átlag INTJ többre becsüli az igazságot annál, hogy kinek van igaza. Vond vissza a hibás megállapításod és ismerd el a hibádat, és egy nagyon ésszerű embernek fognak tartani. Ragaszkodj a téves magyarázatodhoz , és azt fogják gondolni, hogy egy irracionális idióta vagy és mindent, amit mondasz, meg kell kérdőjelezni.
• Próbáld nem ismételni magad. Az idegesíti őket.
• Ne etesd őket hülyeségekkel.
• Készülj fel a vitára. Az INTJ-k szeretik darabokra szedni az ötleteket és igazolni értékességüket. Még azokért a pontokért is harcolni fognak, amiket nem támogatnak ténylegesen, pusztán a vita kedvéért.
• Ne téveszd össze a meggyőződésed erősségét az érveid erősségével. Egy INTJ nem kell, hogy higgyen egy nézőpontban, hogy érveljen mellette, vagy hogy jól érveljen mellette. Ezért több kell, mint buzgalom, hogy befolyásolhasd őket.
• Ne lepődj meg a szarkazmusukon.
• Emlékezz, hogy az INTJ a működő megoldásokban hisz. Rendkívül nyitottak a lehetőségekre, de gyorsan elvetnek bármilyen ötletet, ha az nem megvalósítható. Az INTJ elfogulatlansága azt jelenti, hogy hajlandók belegondolni egy ötletbe, azáltal, hogy szanaszét szaggatják. Ez megrettenti azokat az embereket, aki "ó"-kat, "nahát"-okat és tiszteletet várnak. A legnagyobb sértés, amivel egy INTJ egy ötletet illethet, hogy nem foglalkozik vele, mert ez azt jelenti, hogy még arra sem érdemes, hogy lerombolják. Ez azt is jelenti, hogy nem fognak csak úgy elfogadni bármilyen nézőpontot, amit előadnak nekik. A végső kérdés „Működik?” lezárja a vitát.
• Ne várd, hogy az INTJ-t érdekelje, mit gondolsz róla. Már tudja, hogy egy arrogáns bunkó, beteges humorral. Közölni vele, ami nyilvánvaló, nem vezet sehová.

Egy INTJ lehet, hogy kedvel téged ha...

• szándékosan nem figyel rád
• észreveszi, hogy létezel
• kifejezetten kedves hozzád
• kifejezetten utálatos veled
• túl sokat kritizál
• hajlandó abbahagyni az olvasást/írást/rajzolást/tanulást, hogy beszélhessen veled
• megkér, hogy töltsd ki a személyiségtípusos MBTI tesztet
• megjegyzi, hogy esetleg INTJ lehetsz (ez az elismerések elismerése)
• úgy fest, mintha idegesítenéd
• megmondja, hogyan teheted jobbá az életedet
• felveszi a telefont
• felírja a neved arra a listára, amely azok nevét tartalmazza, akiknek megkegyelmez, ha végre világuralomra tör majd
• nem alszik el, amíg beszélsz
• nem erölteti magát, amíg hozzád beszél
• figyelmesen végighallgat félbeszakítás vagy ellenkezés nélkül, és végül mosolyog
• megfigyel téged
• mosolyog
• bókol
• /igazából csinálhatsz bármit, úgysem fogod tudni eldönteni, hogy egy INTJ kedvel-e téged/
• elmeséli, amikor sikerült egy nagy terve (erre nagyon figyelni, mert ez az INTJ szívének kulcsa)
• elmeséli azt, amikor érzett valamit
• azon gondolkodik, hogy miért késtél
• nem vesz figyelembe, rád gondol, megfigyel, és azon jár az esze, hogy észrevetted-e... fél...
• megmondja, hogy kedvel
• próbál átlagemberként viselkedni veled
• úgy fest, mintha kedvelne
• úgy néz, hogy azt udvariatlannak gondolod
• felteszi ezt a listát valahová, ahol szerinte megtalálod, így az igazságot nem szemtől szemben, a barátaid előtt kell elmondania
• megbámul, ha beszélsz hozzá, vagy úgy amúgy (és ez nem a halált okozó nézése)
• úgy tesz, mintha leszarna, pedig mindenre odafigyel, amit kiejtesz a szádon
• csendben van a társaságodban
• minden mondandóját alaposan megtervezi, aztán amikor végre kezdeményezi a beszélgetést, csak egy artikulálatlan szóhalmazt köp ki magából
• fél randira hívni - ezért sosem hív
• alaposan megszivat, de néhány perc múlva bókol, és elismeri, hogy talán zseni vagy
• elmondja a barátainak, hogy mekkora magának való egoista állat vagy, miközben furcsa mód vonzódik ezekhez a tulajdonságokhoz
• képtelen rád nézni, ha hozzád beszél, pedig próbálkozik
• meg tudod nevettetni
• elismeri a létezésed
• csak hogy beszélhessen veled, feltesz egy teljesen ártatlan, műszaki kérdést
• felboncolja a körülötted lévő idióta emberutánzatokat
• emlékszik a nevedre, nova kevesebb, mint egy éve ismeritek egymást, és nem beszéltetek ötnél több alkalommal
• megpróbálja felvillantani agykapacitását
• két szónál hosszabb válaszra méltat
• magához tér a közeledben, de a beszélgetés személytelen marad
• megkeres, noha alig ismer, és online vagy személyesen megpróbálja fenntartani a kapcsolatot (válaszol az emailjeidre)
• intj-kre nem jellemző viselkedésre tudod rávenni
• bizonytalankodik körülötted
• vitatkozik veled, hagy nyerni (legalábbis azt hiszed, hogy nyertél), aztán baráti hangon folytatja a beszélgetést
• elmagyaráz bármit is
• hangtompítót csavar a szarkazmusára
• megpróbál szarkazmus nélkül is vicces lenni
• valami furcsát művel, aztán figyeli, hogyan reagálsz
• 20 másodpercnél többet gondolkodik, hogy mit válaszoljon neked az üzengetőn (messenger)
• ha nem figyelsz, úgy néz rád, mint egy kirakósjátékra, vagy egy lenyűgöző tudományos kísérletre

Forrás: http://lelektanitipusok.net/tipusok/nt/intj/humor

lovegame

igazából rövidre akartam fogni ezt a bejegyzést. amikor az egyharmadánál tartottam, feleszméltem, hogy ez nem lesz valami rövid terjedelmű kis szösszenet, amire a jövőben alapozni akarok, hiszen az eredeti célom az lett volna, hogy a további, számomra ténylegesen fontos/érdekes bejegyzés témáknál elég legyen ide visszautalni majd a jövőben, ne kelljen mindig külön megjegyzéseket írni.

neveket viszont nem akartam írni, ehhez jött a játék, amit kitaláltam (inkább azon barátaim számára, akiknek ezeket már meséltem) akkor, amikor kb. a bejegyzés felével voltam készen. kezdjük is az elején.

mostanában egészen divat lett a korosztályunkban az, hogy egy csomóan harmincasokkal randizgatnak. vagyis lehet, hogy igazából csak most vannak abban a korban a lányok, hogy a kapuzárási pánikot észlelő hímek épp könnyen be tudják cserkészni őket..

egészen sok ilyen példát lehet látni, amióta a 'tényleges' gimis kort* elértük (mondjuk ilyen 14-6 évesen), már az osztálytársaim is elkezdtek találkozgatni olyan korú srácokkal, sőt, mondhatni férfiakkal (, akik tökéletesen ki tudták használni a tapasztalatlan és a világra nyitott kislányok naivitását), akikről igazából a biológiai adottságaikon és szükségleteiken kívül semmit nem tudtak, mert ha megkérdeztem, hogy mégis mi a kedvenc színe, állata, vagy akármi más banális kérdést tettem fel, a választ sosem kaptam meg. voltak, akik mindezek ellenére őszinték maradtak legalább magukkal és megmondták, hogy ez a srác csak a 'dugópajtijuk', nem is igazán akarják megismerni (tizenöt éves volt ez a lány történetesen akkor). mások egy autóban dugatták meg magukat (ők még tizennégy évesek voltak), majd két-három hétig minden második szünetben -, amikor nem épp cigizni mentek le - azt hangoztatták, hogy remélik, hogy meg fog jönni, mert ha nem, akkor baj van.

ezekről a sztorikról tudnék mesélni még többet is, akkoriban meg napi szinten tudtam volna ennyit, de most nézzünk egy konkrétabb példát. egyik (szintén osztálytárs) lány -, akit a továbbiakban nevezzünk X-nek, már csak a kromoszómáira is utalva - házában egy olyan harminc éves férfi -, továbbiakban Y - dolgozott a szekrényeken, aki tűzoltó volt főállásban, kisebb-nagyobb asztalosmunkákat vállalt el, és akármennyire is normálisan hangzott eddig, de ő volt az, akit X anyja össze akart hozni a lányával. X-nek nem igazán tetszett az elején, de egyre többet mesélt arról, hogy úristen, Y hogy megcsikizett!, aztán azt mondta Y, hogy tiszta menő, hogyha egy lány szereti a sört, még ha gyümölcsös is! (haha, szerintem nem épp), júj, Y még ezt meg azt is csinálja majd még nálunk!, és még sorolhatnám ezeket.

egy egészen ártatlan kislány ártatlan és naiv rajongása mutatkozott meg egy idősebb, érettebb férfi iránt, ami teljesen rendben is lehetne.

nem volt több szerintem, mint két-három hét, össze is jöttek, X betöltötte a 16-ot július elején, és ezután kevesebb, mint egy hónapon belül le is feküdtek. ez így most visszatekintve nem tűnik nagy dolognak, meg semmi, sőt akkor sem volt az. úgy tűnt, mindkét fél részéről kellemes kapcsolatnak ígérkezett, de nem lehet mindig minden felhőtlen.

időről időre voltak furcsa veszekedések közöttük, legtöbbször X kiakadt valami apróságon, Y pedig elintézte annyival, hogy nem érti, hogy miért probléma ez az egész X számára.

az ilyen viták ellenére X állandóan bizonygatta, hogy ő bizony mennyire, de mennyire szerelmes Y-ba, és hogy mivel Y mára már 32 éves is elmúlt, így már erősen kell gondolkozni az összeköltözésen, hisz' nyáron tölti X a tizennyolcat, egyből oda is akar költözni hozzá, érettségi után gyorsan összeházasodnak, aztán jöhetnek is a gyerekek, ő úgyis megtanulta már, hogy Y mit, hogyan fűszerezve, mennyire átsütve, etc. szeret, mikor mit csinál, teljesen meg is szokta ezt az életstílust, otthon lenne, vigyázna a gyerekekre, mint régebben csinálták még az igazi nők.

aha. komolyan, mi a faszomat akarsz te most csinálni? eddig nem azt akartad, hogy elmész legalább egy OKJ-s képzésre szülésznek, kisdedápolónak vagy jobb esetben összehozol egy főiskolát? eddig nem Egerben akartál tanulni valamit, öcséddel lenni, gondoskodni róla, amíg nem lesz nagyobb, úgy élni, mint egy veled egykorú másik fiatal? nem akarsz úgy viselkedni, mint aki nem a XX. század elején tervezte az egyedszám növelését, hogy az elkövetkezendő viharos évekre legyen utánpótlása az országnak? hát normális vagy te?

egyébként is, manapság biztos meg lehet élni egy ember fizetéséből, akit negyven éves korára nyugdíjaznak, és az asztalosmunkáit is akkor végzi, amikor épp akad rá vevő.. más családoknál két, ennél sokkal biztosabb munkát végző ember nehezen tartja el az egy gyerekét, te meg már a harmadik nevén gondolkozol? tizenhét évesen szerinted ez így rendben van?

hát jó, X úgy gondolja, hogy igazán nagy a szerelem, ezeket a terveket már a múlt nyáron hallottam tőle, amikor a tizenhetet töltötte, aztán egyik barátom -, akit nevezhetünk D-nek nevének kezdőbetűje miatt (magára fog ismerni! :D), valamint amiatt is logikus lenne, mert nem tudom, hogy van-e/volt-e A, B és C - néha megemlítette, hogy X mennyire cuki, megint beszélgettek, kedves, omg. gondoltam, ez is naiv rajongás, hiszen X egy szép lány, még ha voltak is furcsaságai** (mondjuk ez inkább igénytelenség, mint furcsaság), de szerethető még ezekkel is.

aztán elmentünk nyáron fagyizni.

igen-igen, jól van, unalmas a nyár, jaj ez a D milyen cuki!, Y-nal voltam, elmentünk kirándulni, de a strandolásra nem tudtam rávenni, ja, D is ezt mondta rá, aha, teljesen jó volt az első évfordulónk, jól szórakoztunk, fú hallod, D tényleg olyan, mint egy maci***! fú, ha eljönne ide, akkor beraknám az ágyam alá plüssmacinak! sőt, nem is, majd magam mellé, haha! - aha. hát ez már kicsit érdekes kommentár volt, amikor D-nek elmeséltem, akkor nem igazán volt egy kisebb -, de általam azért nagyobbnak várt - meglepődésen kívül más reakciója.

D mellett X mesélt még egy másik férfiról - ABC-sorrendben haladva a továbbiakban E -, aki villanyszerelőként dolgozott, ismeri Y-t, és X-éknél szerelt be valami elektronikai alkalmatosságot. X szerint jó kiállású, harmincöt éves férfi volt, sokat beszélgettek, sőt telefonon is hívogatták egymást, hosszabb-rövidebb, húsz perc és másfél óra közötti terjedelmű beszélgetésekre, meg minden. ja, de kicsit mégis furcsa volt, hiszen E egy csomószor megjegyezte, hogy ő hercegnőként bánna X-szel, hiszen megérdemli, meg elkényeztetné, de nem csak anyagilag (hohoho). - jó, én az ilyenekre általában furán nézek, lehet, hogy szimplán maradi vagyok, vagy nem tudom.. - ja és amúgy is, E beteg volt akkor néhány napja, X aggódott miatta, hiszen E azt mondta, hogy erős immunrendszere van, és tényleg komoly dolog lehet, ha valami földhöz tudja vágni így, ó, szegény E. jó, oké, hogy jóban vagytok, de mit érdekel? - lehet, hogy csak én vagyok ilyen szívtelen dög, de komolyan így gondoltam. legalábbis tényleg nem érdekelt.

néhány nap múlva a Facebook nevű nagyszerű oldalon beszéltem X-szel, mesélte, hogy egyik délután majdnem késő estig ott volt E-nél, megnézte, hogy hogy van. lehet, hogy megint én vagyok a hülye, de nekem fura, hogy így simán átmegy más pasikhoz, de nem az én dolgom beleszólni, nem vagyok sem az anyja, sem az apja, sem a pasija, nem tartozik nekem elszámolással.

elkezdődött a tanév, néha-néha esett egy-két szó E-ről vagy D-ről, de általában próbált Y-ról áradozni. decemberben a mi osztályunk szervezte a szalagavatót a végzősöknek (iskolai hagyomány), és ott mászkáltunk a sportcsarnokban, amit kivételesen megnyitottak****, pakoltuk a székeket, mi vezettük le a műsort, olvastuk a névsorokat, őriztük a cuccokat, meg hasonlók. vannak nálunk - bár a szakképzésben - olyan tanárok, akik hobbiból, de profin kameráznak, videóznak. esküvőkön, rendezvényeken, iskolai ünnepségeken, stb., egyikük harminc körüli idős, a másik pedig az apja. amikor a csarnok tetejére kellett felmenni papírtartó mappákért nekem és X-nek, akkor - amíg én egy kukázó mosómedve módjára keresgéltem a mappákat a dobozok alján, addig - X inkább legyeskedett az ifjabbik tanár -, a továbbiakban F - körül, majd miután felvette az ismerősei közé Facebookon, napi szinten órákat beszéltek, természetesen nem sulis dolgokról. én erről a téli szünet előtt informálódtam, amikor a kávéautomatánál X megszólította F tanár urat (haha, így tök viccesen hangzik), hogy 'még mindig nem láttam azt a híres mosolyt!', amire a férfi válaszként annyit közölt, hogy a szalagavatós próbákon csak azután mosolygott, hogy mi már leléptünk, erre X elkezdett nevetni. (nem tudom, hogy mi a vicces benne, neki biztos az.) ezt követően mesélte el X, hogy azóta sokat beszélnek nagyon, hogy bejelölte.

visszajöttünk téli szünetről, X-nek alhasi problémái voltak az ünnepek alatt, amivel bent is feküdt két-három napot kórházban. közben végig F-fel beszélgetett a már előbb említett internetes portálon, esetleg telefonáltak, de mindezt csak akkor, amikor Y épp nem cserélte el a műszakot, hogy elmehessen látogatni. amint X visszatért az iskolába, az egyik lyukasóránk alatti várakozás során elkezdte mesélni, hogy F-fel arról beszéltek, hogy idén -, január közepe volt - ki mennyit szexelt***** már, hány partnerrel és hány menet volt fejenként, és hogy F már szexelt többször is idén! hát mondhatom, majd pont az fog érdekelni, hogy melyik tanárunk mennyiszer koitált az elmúlt két-három hétben.. ez már nem szimplán fura volt, hanem visszataszító.

következő hét elején kétségbeesetten mesélte X, hogy amikor arról beszéltek, hogy F meghúzta a hátát pakolás közben, és ajánlott neki valami krémet, amit be tud szerezni könnyen a gyógyszertárban, és a párjának, Y-nak is teljesen bevált, akkor F visszakérdezett, hogy amúgy mióta van barátod? nem is tudtam róla. - oh, hát másfél éve.. és úristen, 'lebukott' F-nél, hiszen igazából csak kicsúszott a száján Y neve.. ezt a részt nem kommentálnám.

közben egy viszonylag szomorú, de mindenképpen tragikus dolog történt. kiderült, hogy amíg X a hétvégét Y-nál töltötte, a fentebb említett E felakasztotta magát. természetes, hogy ha van valami köze élőben is az illetőhöz, akkor megrázza, de X elkezdett fullfeketében járni (, amit a nagyanyja halálakor pl. nem ejtett meg), külön fekete szalagot hordott a csuklóján, hogy testnevelés órán is látszódjon, hogy probléma van, majd néhány nap múlva kibukott belőle, hogy E még kereste telefonon fél nappal azelőtt, hogy öngyilkos lett volna, de nem vette fel, nehogy Y meghallja.. kicsit morbid.

időközben persze más fejlemények is voltak, egy évfolyamtársunk - ő legyen N, eredetileg L akart lenni, de L én vagyok, külön pedig itt nem szereplek, hiszen E/1-ben írom le az általam tapasztalt eseményeket -, aki rendvédelmi gimnáziumi részbe jár és kilencedikes korunk óta (láthatóan) bele van zúgva X-be, újra úgy érezte, hogy be kell vallania neki az érzelmeit, amire X kinevette, majd elhajtotta. megint. kicsit sajnálom a srácot, de igazából lehet, hogy nem érezne így iránta, ha kicsit jobban ismerné.

persze az Y-nal való konfliktusok is előkerültek. egy nagyobb lomtalanítás során megtalálták Y régi telefonját, amiben X megtalált néhány másfél-két évvel ezelőtti SMS-t Y exeitől, amikre az válaszolt.

mennyire felháborító, nyugtalanító, és amúgy is, hogy tudjon így a továbbiakban megbízni benne? jó, lehet, hogy egyszavas válaszokat küldött vissza vagy épp lekoptatta a lányokat, esetleg vissza sem írt, de ha még így is volt, biztos elolvasta azokat, és milyen dolog már?!

válaszként automatikusan azt mondtam, hogy szerintem Y sem örülne, ha találna olyan üzeneteket, amikben te más pasikkal kommuni- itt ráeszméltem, hogy igazából nem fogok tudni helyes tanácsot adni, hiszen ő az, aki összevissza írogat olyan pasiknak, akik az apjai lehetnének.. nem szeretem az ilyen kettős mércéket, poénból még elmegy, amikor hivatkozunk arra, hogy 'de én lány/idősebb/ilyenebb/olyanabb/etc. vagyok', de ezt nem hinném, hogy normális.

még ezeket csak Balázsnak meséltem el, esetleg Dávidnak, de elérkezett az, ami már tényleg olyan agyfaszt okozott, hogy fogtam magam, és elmondtam olyanoknak, akik talán élőben is tapasztalhatták ezeket. fogalmam sem volt, hogy hogy kellene kezelni az ilyen hülyeségeket, hiszen nem az én dolgom, de akkor meg miért nem tartja meg magának? egyébként sem hallgatott rám, amikor még figyelmeztettem, hogy ennek még meglesz a böjtje (, amiről viszont még nem bizonyosodtam meg).

van egy velem viszonylag jó kapcsolatban álló fotós ismerősöm, aki - egyrészt mostantól G-ként fog futni, másrészt - annak ellenére, hogy mostanában nem sokat beszéltünk, rám írt hirtelen annyit január végén, hogy 'úristen, ez az X megőrjít.', elolvastam, megpróbáltam lefuttatni a frissítéseket a fejemben, de a igazából csak a következők futottak hirtelen végig a fejemen, amiket természetesen meg is kérdeztem: ti ismeritek egymást? mi az, hogy megőrjít? az agyadra megy? de akkor mi ez a sok mosolygós hangulatjel? - mondanom sem kell, kiderült, hogy az elmúlt két-három hétben sokkal többet beszéltek, mint ezelőtt -, hiszen már mióta bejelölte X őt-, sőt néhány napja órákat beszélnek telefonon is! ezt persze nem tudtam elhinni, hiszen én utálok telefonálni, kényelmetlennek tartom (, valamint más kommunikációs csatornák használatával egyszerűbben lehet kivitelezni a beszélgetéseket szerintem) és miután kifejtettem a véleményem, megkérdeztem, hogy amúgy mégis miről tudtak ennyit beszélni telefonon?

'nem tudom, de nagyon egymásra vagyunk kattanva. fura nagyon.'

'de már olyat beszéltünk ,hogy teljesen felcsigáz. a csóktól kezdve a huncutkodásig. nem tudom, de az tuti, hogy sokkal perverzebb nálam.'

majd elmesélte, hogy a tavaszi szünetben X azt tervezi, hogy felmegy hozzá Pestre néhány napra, majd hozzátette, hogy 

'nekem abból tűnik furinak, hogy írta, hogy elmegy simán mással (itt meg kell jegyeznem, hogy a hím haverjaival) a srác bulizni (= sörözni) ect, akkor ő is eljöhet hozzám. de közben leírja, hogy várja megöleljem és csókolózzunk'

(igen, ezeket konkrétan a beszélgetésünkből másoltam be, kijavítva az elírásokat (pl. bezséltünk) és megtoldva a zárójeles megjegyzésekkel.)

ezeket már nem akartam elfelejteni, így elmeséltem egyik szülinapját ünneplő osztálytársnőmnek, majd egy közös utazás közben egy másik osztálytársamnak, M-nek, aki hetedikes korunkban szerelmes volt X-be. M reakciója erre csak annyi volt, hogy hát láttam, hogy hogy viselkedik az osztályban akár vele, akár egy másik sráccal -, ő pedig H lesz - az osztályból. simán beleül az ölükbe, taperolja őket, majd ezek után szinte szabályszerűen elmondja mindenféle szar alaknak ezt a két srácot valami nevetséges és gyerekes okból kifolyólag. 

tanév elején, amikor a nyári szünetről úgy jött vissza, hogy fogyott majdnem húsz kilót (szakított vele a barátnője, nem volt valami jó kapcsolata az apjával, azóta sem nagyon beszélnek), valamint elkezdett kicsit másképpen öltözködni, akkor suliban X végig szidta, lebuzizta napi szinten és minden nyálas emós köcsögnek elmondta, mert volt mersze panaszkodni a szakítás után még júniusban kétszer neki. legalábbis mi ezt láttuk. persze mindig több szokott lenni ennél az igazság, el is mesélte M, hogy szeptember-október környékén X napi szinten ráírt valami béna indokkal, majd elkezdte mesélni, hogy ő bizony otthon egy erősen áttetsző bugyiban flangál, és úristen, mi lenne, ha most meglátná valaki. M lekoptatta ilyenkor, vagy szimplán már nem írt vissza neki, akkor X 'bekeményített', és elkezdte mesélni az álmait. az álmait, amiben a sulihoz közeli kis Club 31 nevezetű pubban rendszeresen közösülést folytattak. az elején csak ennyit említett, aztán később belemerült a részletekbe is. M elmesélte ezeket a sztorikat X álmairól H-nak, akivel meg is beszélték, hogy attól, hogy Y-nal járnak, egy kisebb házibulin - akár alkohol fogyasztása nélkül is - simán meg tudná dugni X-et bármelyikük különösebb erőfeszítés nélkül is, ezt a véleményt pedig azóta is tartják.

csak egyet érteni tudok.

igazából, mint említettem, lehet, hogy volt már ezen sztorik előtt/alatt számomra ismeretlen A, B, C, esetleg még több szereplő is, de szerintem az általam látott eseményeket leírtam.

szóval, amint azt az elején is említettem, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ebből az egészből.

a lábjegyzet, avagy a nagyszerű csillagozott részek!!

* ugyebár hatosztályos gimnáziumban vagyok, gyakorlatilag 12 éves korom óta tartózkodom egy épületben és barátkozom 18-20 évesekkel is akár

** hardcore story, csak igazán bátor lényeknek ajánlott!

X járt még kilencedikes korunkban egy sráccal - legyen R, ami szintén kezdőbetű, csak nem keresztnévé - kemény három hétig (omg!), akivel a szakítás után bár, de voltunk együtt egy fesztiválon még az Y-nal való járás előtt másfél-két héttel.

R-rel nem sokkal előtte szakítottak, de nem történt közöttük semmi intim azalatt a három hét alatt, X mindig mondott valami indokot arra, hogy épp miért nincs ideje találkozni, miért nem engedik el R-hez, vagy épp az volt a kifogása, hogy a két család nem igazán kedveli egymást (tiszta Rómeó és Júlia..).

miután a fesztivál második estéjén a társaság - meghaladva saját határait - literével fogyasztotta az alkoholtartalmú italokat (avagy berúgtunk mind) a fiúkkal egy szobában aludtunk, de így is volt elég hely mindenkinek külön-külön az emeletes ágyakon (, bár X és R egy ágyban feküdtek úgy fél órán keresztül, aztán R felmászott az ágy tetejére).

amikor X és a harmadik velünk lévő lány elment a mosdóba másnap reggel nélkülem, azt mondtam, hogy befogom a fülem, amíg megosztják a részleteket a srácok.

igen, ezt mondtam, be is dugtam a fülem az ujjammal épp annyira, hogy úgy tűnjön mintha, és miután több 'liliegyribanc liliegyribanc liliegyribanc' áradatot végighallgattam nevetés kíséretében (így bizonyosodtak meg róla), szépen kihallgattam őket.

R akkor tizenhét volt, X tizenöt, és a fesztivál napján pont mondta, hogy megjött neki, ezért a medencébe nem fog velünk bejönni. ettől függetlenül simán bekergette volna a macit a málnásba, R hasonlóan, de amikor megpróbálta volna lecsúsztatni a kezét X bugyijában, elakadt. (X későn érő típus volt, kilencedik elején jött meg neki először (vagy lehet, hogy nyolcadik félévkor, ki tudja már), ettől függetlenül a szeméremszőrzete hagyott magának kívánnivalót. és R nem is tudta, hogy ráadásul X menstruációs vérében is tapicskolt..) ez szegény srácot eléggé erősen sokkolta, így, idézem 'kihúztam szépen a kezem, megsimogattam a hasát, hogy ne bőgje el magát, aztán inkább felmásztam'.

*** egy nyolcadikos tablókép alapján elkezdték a srácok Micimackónak becézni, a továbbiakban rajta is maradt.

**** választások lesznek! kell a reklám.

***** mármint ki mit ért ez alatt. a lányok rendszeresen megbeszélik az osztályban a különböző élményeket (, majd aki beszél, azt beállítják mindenféle ribancnak a későbbiekben a közös pisilések pletykatémái során), és miután a dugópajti kapcsán említett lány mesélte, hogy a barátja annyira szereti elérni, hogy orgazmusa legyen, hogy a közösülés mellett óriási hangsúlyt fektet az orális kielégítésre, így akár egy "menet" mindennel együtt eltarthat másfél óráig is, és hogy ő ennek mennyire örül.

erre kijelentette X, hogy szerinte a csaj pasija csak azért húzza eddig, mert a lányt könnyű volt beszerezni és megdugni, de igazából annyira visszataszítónak találhatja, hogy nem tud elmenni, esetleg a csaj csak hazudott erről az egészről, mert olyan nincs, hogy egy menet 16 percnél tovább tartson, ő stoppolta is!

wanna play a game?

a napokban ki fogok tenni egy hosszabb, részletesebb, kellemetlenebb bejegyzést.

és most egy sejtelmes előrevetítés!

titkos dolgok, betűkkel jelölt nevek (hisz' áldozataim megnevezése lehet személyiségjogokat sértene), szaftos sztorik tömkelege jellemzi ezt a komplex történetet, aminek lezárását még nem ismerhették meg élő szereplői, de megfigyelői sem.

a folytatást még én sem tudom, igazából nem is sejtem, a sötétben tapogatóznánk, ha egyes opciókat biztosnak tekintenénk a jövőt illetően, amire őszintén szólva én is nagyon kíváncsi vagyok.

a játékot igazából csak azok tudják játszani, akik élőben is szemlélői -, de jó esetben nem főszereplői - ezeknek az eseményeknek, nekik elmondtam a fejleményeket, esetleg meg is élhették őket.

a feladat: 

TALÁLD KI A TÖRTÉNET SZEREPLŐINEK IGAZI NEVÉT, A MEGFEJTÉSEKET PEDIG KÜLDD EL NEKEM A FACEBOOKON PRIVÁT ÜZENETBEN!

a nyeremény: vállveregetés, majd esetleg felbontok neked egy behűtött sört, amit ki is töltök, és talán oda is adom neked.

Péntek 13

a szalagavató most lesz pénteken, 13-án (már rosszul kezdődik..), és osztályonként minimum hét főnek kellett elvállalnia a részvételt a tizenegyedik évfolyamból, mivel szokás nálunk, hogy a végzősöknek ők szervezik.

plusz idén a hevesi sportcsarnokban lesz, ahol sohasem volt (3-4 éve csinálták meg, de rögtön utána be is azután be is lett zárva), így ez egy újabb kihívás lesz számunkra.

kellettek személyek búcsúztatni (szövegrészlet, vers, hasonlók), egy műsorvezető, valamint osztályonként két ember; egy, aki felolvassa a felettük lévő osztálynak* a névsorát a szalagtűzés alatt, a másik pedig közben tartja a tálcát az osztályfőnöknek.

egyik osztálytársam akarta elvállalni a névsorolvasást, de amikor osztályfőnökünk megkérdezte, hogy tudja-e, hogy ki kicsoda, mert tavaly a szalagtűzésnél akadtak problémák, akkor mondta, hogy visszalépne, de 'Lili elvállalja', úgyhogy csak úgy az ölembe kaptam egy olyan feladatot a szalagavatóra, amire eredetileg nem is igazán akartam elmenni.

ha el is mentem volna, Grétivel őriztük volna a végzősök 'büféjét' a sportcsarnok galériájában az emeleten, ahol mindent lehetett volna látni és passzívan részt is vettünk volna az ünnepségen. de nem, nem lehet számomra kényelmes, húzzak szoknyát -, amiért külön be kellett mennem Egerbe, hiszen eddig minden ünnepségen, érettségin, rendezvényen nadrágban voltam (főleg kényelmi, de esztétikai okok miatt is, hiszen olyanok a lábaim, mint a dór stílusú oszlopok) -, valamint álljak ki ezer ember elé szemüvegben, hogy lássam a végzősök fejét, ha keveredés lenne.

hát köszöntem szépen.

*vagyis a hatosztályos gimisek (11A, avagy a mi osztályunk) a hatosztályos végzős osztálynak (12A), a sima gimnázium (11B) úgyszintén a 12B-nek, a mezőgazdasági gépész szakos 11C a 12C-nek, a rendvédelmisek (11D) is a saját végzőseiknek (12D), valamint a szakképzésesek is talán (11-12 /1, /2, /3), de nem biztos, hogy az ő szalagavatójuk egyáltalán létezik-e, mint olyan, vagy a szakvizsga van és kész.

13.11.06. 17:16

az eredeti üzenetet Balázsnak írtam ma délután panaszként. ezt kissé retusálva és néhány helyen átfogalmazva (, mert hát eléggé csapongva írtam), kevésbé heves módon mutatnám be a mai napomat.

felkeltem reggel - jobban mondva felkeltettek, mert 5.30-tól már itt baszódtak a konyhán és dobálták a tálakat  meg veszekedtek.

(természetesen attól, hogy előbb kell aludni mennem, attól függetlenül NÉGYSZER jöttek be 'ellenőrizni', hogy be van-e zárva az ajtóm*. az utolsó fél egykor volt.. ugye ahhoz hozzáadva 20-30 percet - főleg mivel majdnem elaludtam - megkaphatjuk, hogy kb 1 körül, ha tudtam, elaludtam**, fél hatkor meg már felkeltem a hisztizésükre..) 

jó esetben aludtam úgy öt órát.

ezután első órán ott agonizáltam, osztályfőnököm a szokásos emós szar érzelmes tananyagot (irodalom, méghozzá MAGYAR irodalom) és arany jános szenvedéseit meg nagyszerű életét bogozta ki.

senki nem kommentálta az anyagot, osztályfőnökünk pedig a leadása helyett a 'következő' tananyagból (mármint amit épp vettünk volna) íratott egy röpdolgozatot. verselemzés. nagyszerű.

persze kiderült a nap folyamán, hogy töritémazáró lesz a jövőhéten, csak hétfőn portások voltunk és oly' nagyszerűen adták le az anyagot, hogy a töri egy az egyben kimaradt (mármint hogy mi volt, mi lesz és miért).

aztán ötödik óra után, mielőtt még elmentünk volna kajálni, T ránk (rám meg Grétire) parancsolt, hogy menjünk R meg M helyett a portára (, mivel a mi osztályunk a soros még csütörtökig, a portán pedig mindig kell valakinek lennie, ők meg annyira nem puszipajtások, mint látszik, hiszen a cigi fontosabb). egész nap mi vittük az anyagot (inkább Gréti, mivel én nem nagyon írok), mi vittük le a dolgozataikat, őket meg egyszer nem láttuk lent. beültünk negyedórás szünetben kajálni (12:45-től 13:00-ig tart), csengetés előtt végeztünk is, de mielőtt gréti befejezte volna, T-ék megjöttek cigizésből a menzára, aztán még lebasztak, hogy mi mennyi ideig kajálunk, mert hétfőn, miután háromszor kértük (igen, igen, tudom, hogy nem szoktam ilyet, mert utálok szívességet kérni, de a klasszikus 'kérlek szépen' meg 'légyszíves', etc. kíséretében) M-t meg R-t szünetekben, hogy majd jöjjenek le, mert szeretnénk megkajálni mi is, azután képesek voltunk ennyi időt elbaszni (szerinte fél óra nekünk), mikor ők kocsmázni akartak menni lyukasórában, és amúgy is bla-bla-bla.. aztán visszamentünk az iskolaépületbe. úgy egykor cseréltünk, fél kettő után jöttek vissza.. 

igen-igen, mi kajálunk sokáig. igazatok van. teljesen.

mondjuk az etikával nem volt baj, meg a bioszokkal sem (tíz órám volt, ha ha ha), Gréti társasága igen üdítő tud lenni ilyenkor szerencsére.

hazajöttem. azaz valamikor négy után jöttem el, ugye akkor lett vége a tizedik órának, majd felpakoltuk úgy ketten a biosztermet, mármint a székeket (van négy vagy öt padsor háromfős padokkal, voltunk nyolcan vagy kilencen fakton, abból volt hímnemű is, de természetesen baszott bármit is csinálni). aztán hazamásztam. fújt a szél (nem igazán kedvelem ezt a téliesedő időjárást), 'sikeresen' hazaértem olyan fél öt körül.

bejöttem, 

- heló, itthon vagyok -anyám odajött, én kabátban, bebugyolálva álltam, még táska is rajtam volt meg minden.. 

- ne akarj semmit se csinálni, valaki hagyott neked egy levelet - hát ezen így elcsodálkoztam.

- milyen levél? wc-re akartam még menni, mert a suliban nem voltam, hogy minél előbb hazaérjek.

- jó, de azután ne akard felkapcsolni a gépet.

már sejtettem, hogy probléma van, gyönyörű és drámai volt a felvezetés (nem), úgyhogy levettem a kabátomat, a táskámat lebasztam, idejöttem az asztalomhoz és rá volt baszva a billentyűzetre három toll (anyámék egyik hobbija, hogy a tollakat, vagy radírt, vagy amit csak úgy leraknak az asztalomra, - mert miért ne? -, azt az egérpadra meg a billentyűzetre helyezik, főleg akkor, amikor épp tevékenykedek a gépnél) meg egy lap, amin keresztanyám a világ legolvashatatlanabb (igen, az enyémnél is randább) írásával úgy kezdte a levelet, idézem:

"Szia Lili! A reggeli szétnézésem (hogy micsodád?) alapján nem tudtam tűrtőztetni (nehéz is a magyar nyelv, a türtőztetni szó pedig a bonyolultabb fajtából való..) magam, és az alábbiakat állapítottam meg:

- nem vitted ki a szemetet - annak ellenére (igen, hiányzik a vessző, nagyon fájdalmas számomra is kihagyni) hogy a kuka tele van (pontosvessző, vagy valami?)

- nem hajtogattad össze a szivacsot (ilyen szőnyegszerű laticelből készült cucc, amin nyújtani szoktam, meg vizesen jobb ezen végigjönni, mint a kövön)

(...)

Kérlek oldd meg a felsorolt problémákat, külö(nincs N!!)ben szankcióból (ismer ilyen szavakat?) internet megvonást (jól láthatjátok, nincs kötőjel) fogok alkalmazni. (ő alkalmazza!!)

Puszi és szeretettel (mi ez a megfogalmazás?)

Keresztmami! (aláírásnál nincs mondatjel)"

ha hazaérek fél ötkor, miután egész napra sikeresen megalapozták a szar hangulatomat már csak azzal is, hogy nem tudtam tőlük aludni, köszöntem szépen. egy rossz helyesírással írott parancsolgatós levél a királylányunktól. ettől azért minőségibbet vártam. fél óra alatt lettem készen ezekkel. hogy valaki ennyire unatkozzon, hogy szórakozásból ilyeneket írjon, poénból zsaroljon, valamint diktatúrát alkalmazzon és még jobban elbassza a másik kedvét..

hát köszönöm szépen.

*a szobám régebben a konyha volt, ahol bejöttünk, azelőtt pedig tudni kell róla, hogy ez a rész a ház alapjához néhány évvel később épült

**mondjuk a fél egyet megnéztem a telómon, de elég szar az időérzékem, ha már ilyen fos állapotban vagyok, szóval fogalmam nincs, hogy mikor aludtam el

helpin

nagyon jó, hogy hiányoznak többen, és hazajövök, az az első dolgom - sőt, az elmúlt két napban is az volt -, hogy fogom, leírom nekik, mert hát nem volt sok óránk hétfőn meg kedden ("csak" nyolc), de ma volt tíz óra, fél ötkor indultam haza, és rohadtul fáradt vagyok.

bekapcsoltam a gépet, feljöttem facebookra, és nem telt el teljesen négy perc sem, mire már engem zaklattak, hogy "de írd már le, hogy mi volt bioszfakton, kéne a jegyzeted", de már az osztály csoportjában válaszoltam arra, hogy a vírusokat, a prokariótákat és az egysejtűeket vesszük még mindig, és most voltak feladatok, szóval csak annyit mondtam, hogy a csoportban megtalálja. erre természetesen azt válaszolta, hogy neki nem írta ki, bemásoltam a kommenteket, és azóta nem reagált.

nem azért, lehet kicsit túlreagálom, de ha már én vagyok az egyetlen, aki képes elb*szni az idejét azzal, hogy az osztálytársainak begépelgeti a tananyagot, még azt is, ami nem az ő óráján van (ezzel a nyelvórákra próbálok utalni, hiszen van, amiből már érettségiztem, máshol meg nem egy csoportban vagyunk..), akkor legyen már annyira toleráns, hogy nem sürgeti az embert. bent voltam nyolc és fél órát az iskolában, hatkor keltem, előtte pedig éjfél után feküdtem le, szóval örülnék, ha kicsit békén tudnának hagyni.

vagy csak egyszerűen szarok az egészbe és nem segítek rajtuk.

ajándék-beszerző körút

ma van anyukám névnapja, és nem igazán volt ötletem arra, hogy mit vegyek. vagyis volt, csak utólag, mivel amikor Balázzsal voltunk Egerben, megnéztünk egy kézműves manó-tündér-egyéb karaktereket tartalmazó figuraboltot, de nem jutott eszembe, hogy ajándékot nézzek, csak a héten. neten esetleg lehetett volna rendelni, de az meg ma jutott eszembe..

nyílt még tavasz végén egy tetoválószalon kétsaroknyira innen (nem pontos a megfogalmazás igazából, mert az ezt keresztező utcán van, csak a túlsó végén, ilyen 10-12 perc odasétálni), aminek van egy ajándékbolt része is, de mindig zárva találtam (a kiírás szerint a nyitvatartási idő alatt voltam ott, viszont mindig a 'zárva' felirat volt kifelé fordítva az ajtón), gondoltam onnan veszek majd valamit. megálltam előtte, a kiírás szerint még mindig nem volt nyitva, elkezdtem nézni a kirakatot és olyan fél perc múlva észrevettem, hogy két személy bentről egyenesen engem néz. amikor realizálódott bennem, vettem egy nagy levegőt és elszaladtam.

jó, lehet, hogy nem így kellett volna lereagálnom, de nagyon zavarba jöttem, és lehet, hogy épp tetováltak valakit, azért volt elvileg zárva, de akkor is. engem ne ijesztgessenek! 

utána át akartam menni a zebrán, de hevesi csúcsforgalom (wtf) volt, beállt mellém két igen hiperpigmentált gyermeki humanoid, úgy két méterre, jól meglestek, és akármennyire voltak alacsonyak hozzám képest és viszonylag messze is voltak (ergo légvonalban az orromtól távol), eszméletlen szaguk volt, megfordult a gyomrom tőlük, majd amikor átmentem, ők átlósan mentek, viszont megelőztem őket, és amikor 1-2 méterrel mögöttük voltam, az egyik elkezdett csámpásan menni úgy, hogy majdnem elém rakta ki a lábát.

a következő sorok az emberek iránt táplált gyűlöletet tartalmazzák, aki nem bírja a szadista dolgokat, ugorjon a következő bekezdésre. most én teljesen megértem, hogy vicces/kemény/jófej akart lenni azzal, hogy egy 'nagy' (mármint idősebb) szőke hajú, hipózottnak kinéző bőrű, emberekre hűvösen néző és zenét hallgató lányt, aki minden külső jel szerint valahova ment és haladni akart volna, felbuktathatna, de mégse, mert az milyen vicces/kemény/jófej dolog. ha megtette volna akkor, véletlenül pont annyira emeltem volna fel a lábamat, hogy elbukjon, belevágja a fejét vagy a fémkorlátba, vagy a beton szegélyébe, esetleg kiguruljon az útra, ahol a hétvége miatt viszonylag sok teherautó és busz jár, és menjenek át legalább három helyen a gerincén, lehetőleg többször is, csak azért, hogy végignézzem, ahogy vonaglik addig, amíg ki nem leheli az utolsó általa bevett levegőt. nem rasszizmusból mondom, teljesen mindegy, hogy milyen bőrszínűek az emberek, de akit nem ismerek, azt békén hagyom, nem szólogatok be/buktatom fel/bámulom/etc., mert ha valaki ténylegesen hajlamos visszaszólni vagy visszaütni ezért, akkor baszhatja, ott verik meg, tapossák szét, vagy alázzák meg mások szeme láttára. menjenek a saját dolgukra.

végül elmentem egy másik virág-ajándék boltba, vettem egy fehér orchideát, ami lila foltokkal volt tarkítva, a cserepet is kidekorálták valamilyen fényes selyemszerű anyaggal, hazafelé néhányan meglestek, ahogy egy virággal mászkálok, itthon pedig sikeresen elrejtettem anyám elől.

majd szülinapjára kap egy manót a pixieshopból. ha nem felejtem el.

szombati üzenet

"tényleg, elmesélek már valamit tegnapról. ugye ma megyek Ritához (...)"

nem akarom, hogy torlódjanak a bejegyzések, meg többször vannak holt pontok, ezért kicsit később írom meg egy-egy bejegyzésemet. szóval ezt az üzenetet kicsit másmilyen módban (más tagolás, rövidítések, gyorsaságból adódó elgépelési hibák, esetleges szóismétlés) küldtem el még, kicsit átírva fogok beszámolni a péntek délutánomról.

mielőtt indultam volna Bencéhez, rákérdeztem, hogy vigyek-e magammal gitárt, mivel náluk szoktunk próbálni. ott van a Vince dobcucca, a ládák, a fejek, minden. szóval, mivel nem tudtam, hogy vajon lesz próba, vagy sem, ezért rákérdeztem, mire mondta Bence, hogy hozzak gitárt, de ő sem tudja. amikor odaértem, mondta Kata, hogy Lacinak már szerdán szólt, azt tudta, hogy én úgyis jövök - ,bár mivel nem szólt senki, gitárt alapból nem hoztam volna -, meg Karesz is biztos át fog szaladni, amikor hazaér a koliból.

erre Laci természetesen nem jött próbálni, pedig ő tudta először h próba van. én persze ezt nem hagyhattam szó nélkül, mivel nem is értesített minket, hasonlóan, mint máskor (persze, hisz ő a tökéletesség, alkalmazkodjunk). erre pedig megkaptam az arcomba többször is, hogy miért vagyok szegénnyel szemben ilyen negatív hozzáállású, mert mit ártott nekem? végül is, kedden sem azért lettünk mi Vincével lebaszva, mert ő keresztbe szervezkedett, amikor meg jött volna az elszámolás, lelépett.

később, amikor már próbáltunk, és öltöztem fel, mondtam, hogy nekem a szombat nem jó, mert megyek Ritához a szülinapi bulijára és vasárnap reggel jövök haza, majd utána meg még alszok három-négy órát, mivel amikor ott vagyok, nem azon vesződök, hogy aludjak, hanem ilyenkor PARTITÁÁJM!!4! van.

"Kata mondta, hogy jöjjek akkor vasárnap délután kettőre próbálni, erre mondtam, hogy jó, ha fel tudok kelni, de lehet, hogy késni fogok (...)"

és akkor jött el az elszámolás ideje, miszerint le lettem szidva, hogy milyen hozzáállásom van, meg hogy mi az, hogy HA fel tudok kelni, hiszen este kell aludni. akkor meg minek megyek bulizni, ha másnap nem vagyok képes arra sem, hogy eljöjjek próbálni. szóval ha teljesen leszarja az egészet, akkor is az én anyámat.

"érted, ha Laci nem jön, akkor egy csúnya szót nem lehet neki mondani, (...) ha én meg ELŐRE szólok, hogy lehetséges, hogy csak később tudok jönni, mert már vagy egy hónapja leszervezett programom van, már leharapják a fejem"

bezzeg ha ő nem jön, akkor még neki áll feljebb és még ő hányja a szemünkre, ha egyáltalán azt merjük megkérdezni, hogy merre van, mivel az előre egyeztetett program ellenére nem jelent meg.

Katalin 

Laci merre vagy??????

Like · · Unfollow Post · 20 hours ago

Seen by 4

László bocsááánat, barátnőm ölében  tyutyukáltam :/// jöhet a kövezés

3 hours ago · Like

jönnek a férgek

állandóan az emberek viselkedésével kapcsolatban panaszkodom, ahogy észrevettem. szeretem kifejteni az okokat arra, hogy miért nézek valakit féregnek. vehetünk egy aktuális példát. van egy egyén (, akiről úgy emlékeztem, hogy már írtam egy bejegyzést amikor bunkóparaszt módjára megpróbált felszedni), aki egy kibaszott nagyon nagy pöcs faszfej szarházi kretén, és amióta el lett küldve a fenébe, azóta csak keménykedni tud.

eredetileg vele kezdtük volna el a Machine Head tribute zenekarunkat, de végül elküldtük, mivel két hónap alatt másfél számot tudott elsajátítani (, bár ha osztályozni kellett volna, nem adtam volna meg rá a kettest), valamint amikor próbára került volna a sor, vagy átlátszó kis hazugságokkal és kamuelfoglaltságokkal burkolózott (összeesve találta meg a nagyanyját, megtámadták a cigányok és ellopták a bicaját, amivel másnap jött, etc.), vagy a MH nóták helyett jammelni akart, hogy 'ráhangolódjunk' a próbára. aztán megváltunk tőle, és azóta próbál mindenkibe belekötni, hiszen ő egy nagy ember.

bemutatom a következő képen a "beszélgetést", ami kommentárok formájában látta meg a nyilvánosságot a Facebook nevű közösségi portálon, egy egri koncert eseményoldalán:

a saját nevemet felvállalom,
a féregnek meg most nem tökmindegy,
hogy ki tudja meg, hogy az?

szerintem nem kell sokat mondanom erről az egész szópárbajról, ez is egy olyan klisé, ami az eposzokban megtalálható;

• A aktivizálja magát egy közösségi portálon
• B meglátja, úgy gondolja, hogy ő az okosabb, ezért beszól valami félreérthetőt
• A próbálja konkretizálni
• B válaszol (ami kifejezetten furcsa, mert értelmesen tette)
• A elmondja a tapasztalatait
• B be próbálja bizonyítani, hogy ő az okosabb, ezért pofázik
• A kijavítja, majd ráhagyja
• B továbbra is buzi
• C kijavítja megint B-t, majd tesz egy csípős megjegyzést
• D próbálja a feszültséget csökkenteni
• B pofázik
• C ráhagyja

takarodjon a picsába az, aki ilyen kőbunkó.

szarszarszar

én is akarok magamnak valaki olyat, akinek elmondhatok mindent és ha megkérdezi, hogy mi a bajom, nem basz le a végén.

óh igen, a mai 'hétfőutálós' bejegyzést holnap csinálom, mert nem akarom megint felidegesíteni magam.

marry the night

ma az egyik takarító lebunkóparasztozott, mert ráléptem a virágágyásra.

na most

1. levágtam a kanyart, miért fáj neki? épp hogy hozzáértem a járdán kívül más részhez is

2. talajra léptem, sz'al baszhatja gondozhatja a virágait kedvére

3. egy spórányi növény nem volt 5 méteres körzetben!!4! takarodjon már a picsába hagyjon már, hiszen nem léphetek rá olyanra, ami nem létezik

utálom a buta embereket.

People = Shit

magánjellegű közlemény egy embernek, aki szinte biztosan nem olvassa a blogot, de azért megkapja remélem.

hahahaa.. gratulálok neked, kedves D. régebben is elástad már magad azzal, hogy kurvára nem lehet rád számítani, valamint nem értettem, hogy miért hiszed ha egy nő majd akkor hullik a lábaid elé, ha bunkó tajparaszt vagy vele? :) köszönöm szépen, nem kell az eddig kiharcolt és saját magamból kierőszakolt sikereimre, a szerencsémre ennyire féltékenynek lenni.

huh, people can be so jealous of your success.. that's ridiculous and pathetic in the same time, isn't it? :D

szóval magyarul, annyi az egész, hogy a mai nap folyamán nem egy nevetséges idiótával beszélgettem, akik megjegyzést tettek a zenei tevékenységeimre, természetesen nem túl pozitívan. konkrétan mind a kettőt elküldtem az anyjába a fenébe, és már letisztázhatom, hogy elkezdtem indulni egy bizonyos lépcsőn zenészként, amin már megkaptam az első rosszakarói baszogatásokat véleményeket, valamint kaptam egy rajongói levelet is! :) az utóbbinak nagyon örülök.

ami azt illeti, lépcső. ha már itt tartunk, hogy turné meg koncert meg minden lófaszocska, nem árt odatennem magam, igaz? na takarodok gyakorolni meg aludni. puszipá