Irodalom: Az antik tragédia (Szophoklész: Antigoné)

A görög dráma i. e. ötödik században alakult ki; Dionüszosz (bor és mámor istene) tiszteletére rendezett vallásos szertartásokon történetét, halálát és feltámadását jelenítették meg. 

Az ókori görög színház félkör alakú nézőtérrel rendelkező, nyitott építmény volt. A színészek díszes öltözetben léptek színpadra, csak férfiak játszottak.

A kórus (kar), mely énekkel (kardal), esetleg tánccal kísérte és magyarázta a cselekményt, elválaszthatatlan a görög drámától. Fontos szerepe van a szerkezeti tagolásában: a mai jeleneteknek, felvonásoknak megfelelő részeket választotta el egymástól.

Irodalom: A detektívregény jellemzői (Agatha Christie: Tíz kicsi néger)

A népszerű elbeszélő műfajokat általában úgy tartjuk számon, mint a cselekményes, eseményekben és fordulatokban bővelkedő elbeszélés tipikus eseteit. A detektívtörténet cselekménye alapvetően és nyilvánvalóan ismétlés. Sok benne a sablon, a séma. A detektívtörténetek célja a jó értelemben vett izgalom felkeltése, az intellektuális szórakoztatás és sok esetben az elmetorna. A műtéma azok számára lehet érdekes, akik szeretik a rejtvényeket.

A középpontban mindig valamilyenfajta bűn (gyilkosság, lopás) áll. A főszereplő a detektív, akinek célja bűn felderítése. Az esetet gyakran nem ábrázolják, csak a következményeket. Elbeszélésmódja retrospektív, azaz a nyomozó visszafejti az eseményeket. A detektívregényben fontos a narrátor szerepe. Állandó feszültségben tartja az olvasót, gyakori késleltetéssel fokozza az izgalmakat.

A detektívtörténet ismérvei

Irodalom: Balassi Bálint vitézversei és kapcsolata Heves megyével

A XVI. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka volt. Balassi Bálintot tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának. Zólyom várában született 1554-ben. Kitűnő nevelést kapott; egy ideig Bornemissza Péter, a század egyik jelentős írója, prédikátora tanította.

Egri tartózkodása alatt Balassi nem pusztán költő volt, aki későbbi verseihez élményeket, tapasztalatokat gyűjtött, hanem katona is. 

Balassi egri évei alatt hivatalosan békeidő volt, ami azonban nem zárta ki a portyázásokat, lesvetéseket, vásárütéseket, amelyek célja egyrészt a zsákmányszerzés volt, másrészt török foglyok ejtése, illetve a magyar rabok kiszabadítása. 

Esztergom ostromakor megsebesült; mindkét combját ólomgolyó járta át, ezen sebektől 1594-ben meghalt.

Balassi költészetére jellemző:

Irodalom: Örkény István és a groteszk, az egypercesek és Tóték

Örkény István 1912-ben született Pesten. Gyógyszerész-vegyész diplomát szerzett, az egyetemi évei alatt novellákat írt.

Meghatározó élmény volt számára a háború; behívták doni munkaszolgálatra (a reál értelmiséget veszélyes embereknek gondolták). Ezekben a megalázó helyzetekben az egyetlen kapaszkodó a humor volt. A megalázásra egyetlen megoldás a tett, nála ezt az írás jelentette.

A háború utáni írásait humorral itatja át, de a fő mondanivalója komoly. Legjellegzetesebb vonása a groteszk, a keserű humor és az abszurd ábrázolásmód. A groteszk összetett fogalom; esztétikai minőség, amely világszemléletet fejez ki; megjelenésének eszköze a szerkezete, a mű elemeinek egymáshoz való viszonya.

Az ötvenes években betiltották Örkény műveit, a hatvanas években újra népszerűvé vált. A Macskajáték és a Tóték is színpadra került.

Az egyperces novellái új stílusnak számítanak. Ez az elnevezés Örkénytől származik, a terjedelmükre utal.

Irodalom: Az egyén és a tömeg viszonya Az ember tragédiája c. műben

Madách Imre (1823-1864.) a reformkor jeles írója, Petőfi Sándor és Arany János kortársa volt. Fő műve Az ember tragédiája c. emberiségköltemény, mellette írt verseket és néhány drámát is.

A mű keletkezésének okai, előzményei:

• társadalmi, politikai ~: az 1848-as szabadságharc bukása utáni általános kiábrándultság
• családi ~: felesége elhagyta, öccse meghalt, a nővére családját meggyilkolták a '48-as forradalom megtorlása címén
• filozófiai kérdésekre keres választ (Mi az élet értelme? Tapasztalhatunk-e fejlődést? Mi az egyén helye a közösséghez viszonyítva?)
• frenológia: koponyatan, az agykoponya méretéből eldöntetett, hogy az egyén mire hivatott (a 19. század második felében igen felkapott áltudomány)
• biológiai determinizmus: akarat és cselekvés korlátozottsága
• entrópia-elv: az anyagi rendszereknek természetes állapota a rendezetlenség, és e felé haladnak (ebből az elvből kiindulva egyes természettudósok a Naprendszer bekövetkező lehűlését jósolták meg a 19. században)
• hegeli dialektika: tézis-antitézis-szintézis elve ("minden fogalom fejlődése közben az ellentétébe csap át, hogy aztán az ellentétével együtt egy magasabb egységbe olvadjon")

Irodalom: Kosztolányi Dezső - Édes Anna

Kosztolányi Dezső lírikus és epikus is, a Nyugat első nemzedékének egyik képviselője.

homo aestheticus: az alkotás függetlenségét hirdeti; a gyakorlati tevékenységekkel szembenálló, álmodozásra beállított ember eszménye

homo ludens: "a játékos ember"; versei játékosak, rímelőek

Rövid életrajz:

Irodalom: Radnóti Miklós eclogái

Az 1930-as években a Pásztori Magyar Vergilius c. kötet számára lefordította Vergilius IX. eclogáját. Valószínűleg tíz verset akart ilyen formában megírni. Az eclogák összefoglaló szerepet töltöttek be Radnóti költészetében. Az utolsó évek félelmét és reményeit fejezték ki, bemutatták a történelmi eseményeket és a költő érzésvilágának hullámzását.

Átvette Vergiliustól a párbeszédes formát, eleinte a szereplőket (pásztor és költő), de igazából egyazon személy volt két szerepben. Hexameteres formában írta meg az eclogákat, a bukolika stílusjegyeit mutatják.

Irodalom: József Attila utolsó versei

József Attila utolsó versei a legkritikusabb életszakaszában készültek; pszichoanalízisre járt, a terapeutája (Gyömrő Edit) elutasította, anyagi helyzete romlott, problémái miatt elszigetelődött a külvilágtól - mégis költészete ekkor volt a leggazdagabb.

A versek témaválasztása és hangulata az utolsó időszakban ingadozó volt;

• történelem és egyén kapcsolata (nem volt aktívan politizáló ember)
• istennel való viszony (1935-től jelennek meg csak ebben a témában versei, alapvetően hívő ember volt pedig)
• anya- és szeretethiány
• vallomásszerűség; önmegszólító versek, amik összegzik az életét

Irodalom: Varró Dániel költészete

kortárs irodalom: napjaink szerzőinek (velünk élők, illetve az elmúlt tíz évben elhunytak) alkotásai.

Varró Dániel (Budapest, 1977 -)

• 12 évesen írta első verseit, az eposztrilógiájával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje a Toldi mintájára) érte el első sikerét
• az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba (AKG) járt, gimnazista korában is fordított műveket, publikálta verseit
• 1996-ban érettségizett, majd ELTE-BTK magyar-angol szakján tanult, folytatta műfordítói tevékenységeit (pl. Shakespeare)
• gyermekei születésével jelentek meg gyermekversei

Kötetei:

• 1999. Bögre azúr
• 2003. Túl a Maszat-hegyen (verses meseregény)
• 2007. Szívdesszert

Irodalom: Ady Endre magyarság-versei

Ady Endre (Érmindszent, 1877.– Budapest, 1919.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. Érmindszenten (ma Románia) született, apja Ady Lőrinc, anyja Pásztor Mária volt. Iskoláit Érmindszenten kezdte, itt járt elemi iskolába, majd a Nagykárolyi Gimnáziumban tanult, utána Zilahon járt Gimnáziumba. Debrecenben az Akadémián folytatja tanulmányait (jog). Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda) szeretője lett, sokat jártak kint együtt Párizsban.

1906. megjelent harmadik verskötete, Új versek címmel, mely meghozza számára az írói sikert.

1908. a Nyugat című folyóirat fő munkatársa lett.

1914. kitört az első világháború. Adyt nem sorozták be, de megviselte a háború, az állapota egyre inkább romlott, Svájcba ment szanatóriumba.

1919. tüdőgyulladásban meghalt Budapesten. Bertáé (Csinszkáé) lett az örökség, Ady anyja és testvére is próbál magának küzdeni egy kis jussot.

1923. posztumusz kötetének megjelenése (Az utolsó hajók).

Irodalom: Babits Mihály - Jónás könyve

Babits Mihály 1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. Budapesten latin-magyar szakon diplomázott szerzett.

1912-ben kezdte a Dante-fordítást.

1929-től főszerkesztője a Nyugatnak.

Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozta, hogy gégerákot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tudott beszélni, beszélgető-füzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1934-ben jelent meg Az európai irodalom története. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én halt meg.

Irodalom: A stílusok sokszínűsége Csokonai Vitéz Mihály költészetében

Csokonai Vitéz Mihály a felvilágosodás korának stílusait  jól ismerte, otthonosan mozgott bennük. A stílusok ötvözete nagy gondolati verseiben jelenik meg.

Ösztönös tehetségnek (poeta natus), illetve tudós költőnek (poeta doctus) mondják. Költészetében megjelenő hangnemek és versformák sokszínűek és változatosak.

Irodalom: Jókai Mór - Az arany ember

A romantika XIX. században alakult ki. Fő jegyei a nemzeti múlt, hagyományok tisztelete (, ebből kifolyólag jellemző rá a népiesség). Az érzelmek előtérbe kerülnek. A fantázia világa a mese, a mesés történetek hangsúlyossá válnak. Így a valóságból való elvágyódás, és a valóságtól való dolog kerülnek középpontba.

Jókai Mór (1825-1904) a romantikus magyar prózairodalom legjelentősebb alakja. Az arany embert 1872-ben fejezte be.

Regényeinek nagy részét anekdotákból (pletykák, történetek) merítette. Az arany ember alapja valós történet; Jókai gyerekként látta egy férfi üres koporsós temetését (nem volt holttest), a temetett férfi elvileg még élt - először a regény vége volt meg, ehhez alakította ki a történetet.

Irodalom: A XIX. század francia szépprózája (Stendhal - Vörös és fekete)

Stendhal 1783-ban született Henry Beyle néven. Párizs környékén élt, meglehetősen lázadó személyiség volt (, ezt főszereplői is tükrözik). Rokonai felkarolták, hivatali személy lett kapcsolatai révén. Hivatalnoksága után Napóleon katonája lett (, akkor ő volt az ideál a fiataloknak, főleg az erő, a hatalom és a dicsvágy miatt), ekkor még ő is csodálta. Később Napóleon vált a zsarnokság képviselőjévé számára. Napóleon bukása utána elköltözött Milánóba, ahol diplomata lett. (Itt írta meg a Vörös és feketét.)

Stendhal műveiben a romantika és a realizmus is megfigyelhető (romantikus hősök, realista környezet- és jellemábrázolás). Balzac ismerte el a tehetségét, mások nem kedvelték szókimondó, leleplező stílusa miatt. Regényei a romantikán túlmutató elemekkel rendelkeznek; a hétköznapi eseményeket is leírja, társadalmi körképet láthatunk, a jellemzés során pedig az objektivitásra törekszik, nem eszményít.

Stendhal regényeit megtörtént eseményekre építette. Főbb művei: Vörös és fehér, Vörös és fekete, A pármai kolostor.

Irodalom: Zrínyi Miklós és a barokk eposz

A barokk a reneszánszot felváltó időszak. A refeudalizáció és az ellenreformáció hatására alakult ki. A három részre szakadt, törökellenes háborúkat folytató országban kedvelt témává válik a kereszténység, megújul a katolikus letargia (az új képviselők főleg a jezsuiták, leghíresebb közülük Pázmány Péter). A kor az eposzt megújítja és feleleveníti; az irodalmi művek bonyolultabbá válnak, megjelennek bennük az elkápráztatáshoz szükséges eszközök.

Zrínyi Miklós 1620-ban Ozaly várában született, családtagjai elkötelezett keresztények voltak, a törökellenes harcokban is részt vettek. Apja fiatalon meghalt, Miklóst és öccsét Pázmány Péterre bízták. Egész életét a hatékony védelmi rendszer kiépítésére áldozta, a Szigeti veszedelemhez a téli hadjárati szünetekben fogott hozzá, 1645-46 telén készítette el.

Irodalom: Mikszáth Kálmán - Beszterce ostroma

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847.– Budapest, 1910.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Mikszáth regényeinek fő témái a történelem és a különcök.

A Beszterce ostroma Mikszáth Kálmán egyik legismertebb regénye. Alcíme: Egy különc ember története. Először 1894-ben a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban, 1895-ben pedig kötetben.

Javarészt valós történeten alapul; Pongrácz grófról, egy fura rokonról hallott egy történetet, aki jelentős birtokkal rendelkezett, jótékonykodott, de az emberek véleménye ennek ellenére megosztott volt, mivel a férfi megragadt a XVII. században. A gróf családja engedélyezte Mikszáthnak a könyv kiadását, 1895-ben jelent meg a kötet.

A fő kérdés a könyvben, hogy ki az igazi őrült. Emellett társadalomábrázoló funkcióval is bír, erős, de árnyalt társadalombírálattal. Jellemző – Mikszáth korabeli – társadalmi rétegek megjelennek, mint a svihák (kereskedői, felkapaszkodó réteg, pl. Trnowszkyak) és a dzsentrik (egykor gazdag, akkor a nevükből élő, elszegényedett réteg, pl. Behenczyek).

Irodalom: Arany János balladái

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882 októbere) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

Arany elsősorban lírikus, de hajlama a gondolatibb líra felé vonzotta. Az epikát is ennek jegyében lirizálta. A balladák a legjobban szerkesztett költemények Arany életművében, ezek jelentették számára a kiutat és a menekvést az 1850-es években.  Arany János jól ismerte más országok irodalmát, honosítja meg a magyar irodalomban a balladákat. Székely és skót mintákból merít.

A romantika idején kedvelt volt a fantáziával kiegészülő műveket, valamint a műfajok keveredését, így a ballada is a kedvelt műfajok közé tartozott.

Irodalom: Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849 júliusa) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.

1846 tavaszától a világforradalom lázában ég ® nemzeti és egyetemes emberi szabadságért küzdene.

március: megalakítja a Tízek Társaságát; tiltakoznak a szerkesztők és a kiadók önkényessége ellen. Kifejlődését elősegítette a felvilágosodás, a baráti beszélgetések, romantikus célkitűzések és a társadalombírálat.

1847 márciusában megjelenik a kötete, fő motívuma a szabadság. Az egész emberiségre kiható változásban gondolkodik, Petőfi szerint a magyarok akciója megváltoztathatja a világot; hozadéka az egyenlőség és az általános jólét lesz. Ő az első, aki megjövendöli a forradalmat.

Témakörei közé tartozik a világszabadság, a világot megtisztító vérözön, a „jók és gonoszak” harca, jellemző a Kánaán leírása.

Stílusbeli jellemzők:

Irodalom: Móricz Zsigmond parasztábrázolása

A realizmus Nyugat-Európából indul, már-már lecseng, amikor Magyarországon kezd terjedni. (Balzac például Párizs – egy európai főváros – nyomorúságát, Móricz a falusi életét mutatja be.) A realizmus még „csupaszabb” változata a naturalizmus.

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879.– Budapest, 1942.) magyar író, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Novelláinak fő témája a falusi élet sajátosságai. Az első világháború választóvíz volt számára (eleinte rajong érte, de hadi tudósítóként átértékeli).

A háború után novellák a hátországbeli falusiakra való hatásáról szól. A falu témája visszatérő az irodalomban (Fazekas Mihály – Ludas Matyi; Jókai Mór novellái; Mikszáth Kálmán kedvelt témái közé tartozott).

Pesten résztvevője a falusi gyűjtőköri utaknak. Rájön, hogy nem csak saját szülőföldje ilyen, az ország más területein sem jobb a helyzet. Elterjedt az az elmélet, miszerint a szegénység „öröklődik”, nehéz levetkőzni.

Móricz provokatív jelleggel használja naturalista fogalmazásmódját; a falusi életről igenis tudósítani kell, a városi embereket is tájékoztatni kell a helyzetről. Móricz szakít a romantikus idealizált faluképpel; nincsenek idilli elképzelései, jól ismeri a falusi életet.

kidolgozott érettségi tételek várhatóak

a következő tételsorokat dolgozom ki folyamatosan, várhatóan június elején fent lesznek a tételek:

irodalom tételsor

nyelvtan tételsor

történelem tételsor

fizika tételsor